8.2.6. Igazoltatás kezdeményezése
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerint a rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.
A rendőr helyszínre hívásával tehát igazoltatás csak akkor kezdeményezhető, illetve az igazoltatásra vonatkozó kérésnek a rendőr csak akkor tesz eleget, ha:
a) az igazoltatást kérőnek jogos érdeke (pl. kártérítési igény) fűződik ahhoz, hogy megismerhetők legyenek más személy személyazonosító adatai,
b) a rendőrhatóság előtt hitelt érdemlően (pl. okirattal, tanúval) tudja igazolni az adatokhoz fűződő jogosultságát.
Ha az igazoltatást kérő az igazoltatást követő 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, a rendőrség az igazoltatott felvett adatait megsemmisíti. Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt a rendőrség írásban értesíti. Az értesítésben közli az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérő személyazonosító adatait az igazoltatottal ugyancsak közlik. A kiadott adatokat az igazolt jogosultságtól eltérő célból és módon nem lehet felhasználni.
8.2.7. Feljelentés bűncselekmény vagy szabálysértés miatt
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (1) bekezdése értelmében bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 82. § (1) bekezdése szerint szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
8.3. A polgárőr legújabb jogosultságai
A polgárőrök iskolák közelében a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, illetve esetenként közlekedési baleset helyszínén, rendőri felkérésre, a közlekedés rendjéről szóló jogszabályoknak megfelelően korábban is jelzőőrként közreműködtek a balesetek megelőzésében és a közlekedés biztonságának elősegítésében. E tevékenység ellátását a mindennapok közlekedési eseményei igazolják, ezért vált szükségessé a polgárőrök e jogosultságának megerősítése és annak törvényben való szerepeltetése.
8.3.1. A polgárőr jelzőőri tevékenysége
Jelzőőr: az a személy, aki az úton előzetes felhatalmazás alapján jogosult ideiglenes jelleggel forgalmat irányítani.
8.3.1.1 Jogalap
- A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXXIV. törvény 39. § alapján a Polgárőrségről szóló törvény (Pötv.) 4/A. §-a ad felhatalmazást a polgárőrség számára a jelzőőri feladatok ellátására, mint korlátozott forgalomirányítási jogosultságra.
- A várhatóan 2009 decemberében elfogadásra kerülő legújabb KRESZ-módosítás 3. §-ában az alábbiak szerepelnek: KRESZ 7. § és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy - feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.”
8.3.1.2 A polgárőr jelzőőri jogosultsága
A polgárőr jelzőőri jogosultsága fennáll:
1. közúti közlekedési baleset helyszínén;
2. óvodák és általános iskolák közvetlen közelében.
ad 1) Közúti közlekedési baleset helyszínén
A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.
A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
ad 2) Óvodák és általános iskolák közvetlen közelében
A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
8.3.1.3 A jelzőőri feladatok végrehajtásának közös szabályai
Mind a baleset helyszínén, mind az óvodák és iskolák közvetlen közelében történő jelzőőri tevékenységre vonatkoznak a következő szabályok:
a) A jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat.
b) Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni.
c) A forgalomirányító pontot úgy kell kiválasztani, hogy a jelzőőr személyes biztonsága mindvégig fennálljon, továbbá a jelzőőr az irányító pontról az útvonal forgalmát át tudja tekinteni, valamint a jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
d) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély” jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni:
- lakott területen kívül minden esetben,
- lakott területen, ha a jelzőőr és jelzése 50 méterről folyamatosan és egyértelműen nem látható.
e) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.
8.3.1.4 A közúti járművek megállításának módszertana
A polgárőr feladatainak ellátása során, mások jogainak védelme mellett, óvja saját életét, testi épségét és személyes szabadságát. Az általános prevenciót (megelőzést) az szolgálja a legjobban, ha a polgárőr magatartását, viselkedését helyesen választja meg. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerje és helyesen alkalmazza a megállítás szabályait, amelyek az adott helyzetben a legcélravezetőbbek.
Egyedül a polgárőr járművet - jelzőőri teendők ellátása során – csak akkor állítson meg, ha végrehajtásának biztonságos feltételei az adott körülmények között adottak. (Ezt a szabályt főszabályként kell érteni, annak ellenére, hogy sajnos az életben igen gyakran előfordul, hogy nincsenek meg a szükséges feltételek a megállításra.)
Egy polgárőr által végrehajtott megállítás szabályai:
Ø elfoglalt pozíció a szélső forgalmi sáv járda, útpadka felőli része;
Ø megfelelő távolságról történő jelzésadás, a megállásra való felkészülés és végrehajtás érdekében;
Ø a jelzőőr a köralakú, fehér szegélyű, piros színű jelzőtárcsát nyújtott karral, függőlegesen tartsa a magasba;
Ø a megállási szándék figyelemmel kísérése és amennyiben nem észlelhető a megállás szándéka, úgy felkészülés a jármű előli kitérésre, a forgalommal nem érintett járda (útpadka, árok stb.) irányába;
Ø a szabad jelzést a kinyújtott karral tartott jelzőtárcsa jelzi a karral párhuzamosan érkező forgalom résztvevői számára;
Ø a gyorsító jelzést a jelzőőr a jelzőtárcsát tartó karjának vízszintesen történő kinyújtásával, majd maga előtt történő ismételt behajlításával jelzi;
Ø a lassító jelzés a vállmagasságban tartott jelzőtárcsa le- és felfelé történő mozgatásával történik.
Járőrpár által végrehajtott megállítás szabályai:
Ø a jelzőőri jelzést adó polgárőr (megállító polgárőr: a járőrvezető) által elfoglalt pozíció a szélső forgalmi sáv járda, útpadka felőli része;
Ø megfelelő távolságra történő jelzésadás, a megállásra való felkészülés és annak biztonságos végrehajtása érdekében;
Ø a megállító a jelzőőr a köralakú, fehér szegélyű, piros színű jelzőtárcsát nyújtott karral, függőlegesen tartsa a magasba;
Ø a biztosító polgárőr (járőrtárs) által elfoglalt pozíció a járda (útpadka stb.) azon része, ahol ha szükséges, segítséget tud adni a jármű vezetőjének;
Ø a járőrtárs a megálló jármű ablakain át figyelemmel kíséri a járműben tartózkodókat és jelzi a járőrvezető részére, hogy minden rendben van-e.
8.3.1.5 A jelzőőr és az irányító elhatárolása
A jelzőőrt el kell határolni az irányító (más néven: közreműködő, segítő) személytől. A jelzőőr utasítást adhat a közlekedés valamennyi résztvevője számára és teljes mértékben (jogilag, anyagilag, erkölcsileg) felel az általa adott jelzésekért. Az irányító személy nem adhat utasítást, de nem is felel semmiért. Ennek alapján a jelzőőrnek a jelzéseit szabályosan, időben, jól láthatóan kell adnia, és akkor a közlekedés valamennyi résztvevője a jelzőőr jelzéseinek (utasításainak) köteles eleget tenni.
8.3.1.6 Rendkívüli események
Amennyiben a jármű vezetője a polgárőr (jelzőőr) jelzésére nem áll meg, ebből büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indítására kerülhet sor. Mobiltelefonon vagy hasábrádión azonnal jelenteni kell az illetékes rendőrkapitányság ügyeletére, s ezt követően a rendőrségnek kötelessége megtenni a továbbiakban szükséges intézkedéseket. Az ügyeletnek jelenteni kell, hogy mikor, hol történt; a gépkocsi rendszámát, típusát; abban hányan ültek; milyen irányból érkezett és milyen irányba ment tovább, a tanúkat vissza kell tartani, de ha sürgősen távozniuk kell a helyszínről, legfontosabb adataikat (név, lakcím, elérhetőség) rögzíteni kell. A nyomonüldözés a Rendőrség feladata.
Az ügyből származható eljárások
- amennyiben az elhajtó gépkocsi szándékosan veszélyeztette a polgárőr életét, testi épségét: Btk. 166. § Emberölés (befejezett stádium vagy kísérlete);
- Ha a polgárőrnek el kellett lépnie (előfordult, hogy ugrania kellett), megvalósul a Btk. 186. § (1) bek. Közúti veszélyeztetés bűntette és ezzel halmazatban a Btk. 230. § - figyelemmel a Btk. 229. §-ra;
- A korábban említett feltételek együttes fennállása esetén a Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak.
- A fentieken túl még előfordul a Btk. 188. § Járművezetés ittas vagy bódult állapotban, vagy például vagyon elleni bűncselekmény stb.
Miért nem állnak meg a járművezetők: leggyakrabban ittasság miatt; de előfordulhat, hogy éppen akkor jön a betöréses lopás vagy rablás helyszínéről stb. és mindenáron a lehető leggyorsabban távozni akar a helyszínről.
|