III.
A POLGÁRŐRSÉG
A polgárőrség legfontosabb jellemzőit a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvényből, valamint a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXXIV. törvényből vezethetjük le. A polgárőrségről szóló 2006-ban megjelent törvény meghatározza a polgárőrség és a polgárőr jogszabályi fogalmát, az együttműködés legfontosabb színtereit és tartalmát, a polgárőrség jogosítványait, az állami támogatás rendszerét. A 2009-ben elfogadott törvény az együttműködés tartalmi elemeit pontosítja, továbbá a polgárőrséget megillető jogosítványok körét bővíti, valamint pontosítja a polgárőr jogállását.
3.1. A polgárőrség célja, fogalma, tevékenységi területei
A polgárőrség általános célja a közösségi bűnmegelőzésen belül a civil, lakossági közreműködés biztosítása a bűncselekmények megelőzése érdekében. Széleskörű társadalmi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötődése szűkebb környezetükhöz, tenni akarása a lokális környezet életfeltételeire kedvezőtlenül ható jelenségek távoltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében.
A polgárőrség közvetlen célja:
· az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése,
· a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel,
· az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése,
· a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában való közreműködés.
A polgárőrség főbb jellemzői:
· az önkéntesség,
· a törvényesség,
· az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása,
· az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység,
· a bizalomra épülő felelősségvállalás és a politikasemlegesség jellemzi.
A polgárőrség fő tevékenységi területei:
· a bűnözés elleni fellépés,
· a bűnmegelőzés:
- a vagyonvédelem,
- a gyermek- és ifjúságvédelem,
- a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása,
- a közlekedés biztonsága,
-a katasztrófavédelem valamint
- a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában való közreműködés.
3.2. A polgárőr szervezet
A polgárőrség - célkitűzései megvalósítása érdekében - az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek összefoglaló megnevezése.
Az egyesülési jog és a társadalmi szervezetek
Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
Az egyesülési jog gyakorlása:
· nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére való felhívást;
· nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével;
Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. A társadalmi szervezet céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat - az adott tevékenységre vonatkozó külön szabályok szerint -, de elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.
A társadalmi szervezet legfontosabb jellemzői:
a) önkéntesen, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre,
b) önkormányzattal rendelkezik,
c) alapszabályában meghatározott célra alakul,
d) nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létre hozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága, vagy az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott szervezete.
A polgárőrség szervezetei
Polgárőr szervezetnek minősül:
a) a polgárőrségben részt venni kívánó polgárok vagy a települési önkormányzat kezdeményezésére, településenként, település-részenként vagy több település összefogásával létrehozott önálló polgárőr egyesület;
b) feladataik összehangolása, tagjaik képzése, érdekeik képviselete, védelme érdekében az egyesületek által a megyében (fővárosban) megalakított területi szövetség;
c) az egyesületi, tagszövetségi érdekvédelem, a polgárőrség célkitűzéseinek társadalmi képviselete, az egyesületek, tagszövetségek működését elősegítő információk közvetítése, a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása, népszerűsítése, más hazai vagy külföldi társadalmi szervezettel, állami vagy gazdasági szervvel történő, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása, a polgárőrségben résztvevők képzése, az egyesületek, tagszövetségek anyagi támogatása érdekében a területi szövetségek által létrehozott országos szövetség (OPSZ).
Polgárőr egyesületek céljaik elérése, érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében a nagyvárosokban, valamint az idegenforgalom, vagy a kiemelt céltámogatások által érintett kistérségekben szövetséget hozhatnak létre. A kistérségi társulás nem minősül területi szövetségnek, és a működés, valamint az OPSZ tagság kérdésében más polgárőr egyesületet nem befolyásolhat.
A polgárőr egyesület (kistérségi, települési társulás stb.) és a területi szövetség az OPSZ-tagságát az országos szövetség által kiadott tanúsítvánnyal igazolja.
Polgárőr szervezettel szemben alapvető követelmény, hogy:
a) tegye lehetővé a közbiztonság javításáért és megszilárdításáért önként tenni akaró állampolgárok szervezett és célirányos részvételét a bűnözés elleni fellépés, a bűnmegelőzés, a közlekedés biztonsága, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában,
b) kapcsolódjon be a célkitűzéseivel azonos tevékenységet végző állami, önkormányzati, más társadalmi szervek, szervezetek munkájának népszerűsítésébe,
c) biztosítson teret és lehetőséget az állampolgárok közbiztonsági ismereteinek bővítéséhez,
d) járuljon hozzá a települések (lakókörnyezet) közbiztonságának fenntartásához, a polgárok személy- és vagyonbiztonságát veszélyeztető cselekmények, események megelőzéséhez, ezen keresztül szubjektív biztonságérzetük javításához,
e) képviselje az állampolgárok legszélesebb rétegeit a helyi, területi önkormányzati-rendőrségi bűnmegelőzési és társadalmi bizottságokban,
f) érdekképviseleti tevékenységével, tagjai és a lakosság mozgósításával segítse elő a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a közbiztonság javítására irányuló törekvéseket,
g) az állampolgárokat megillető jogi lehetőségek legszélesebb kihasználásával nyújtson segítséget a közbiztonság fenntartásával, javításával hivatásszerűen foglalkozó szervek munkájához.
A polgárőr szervezet határolódjon el az erőszak, az önbíráskodás, másokat sértő provokatív magatartás, a felfegyverkezés, a félkatonai jellegű szervezeti és működési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától.
A polgárőr szervezet a helyileg illetékes önkormányzat hozzájárulásával a település, városrész nevére utalással a „POLGÁRŐRSÉG" (például Kecskeméti Polgárőrség, Békásmegyeri Polgárőrség, Nagyegyháza Polgárőrsége) megnevezést is használhatja.
3.3. A polgárőr tevékenység területei
A polgárőrség fő küldetése a közbiztonság védelme. A polgárőrség célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a polgárőr szervezet tevékenysége kiterjedhet:
a) a polgárőrök bűnmegelőzési alapképzésére, folyamatos továbbképzésére,
b) rendszeres egyesületi foglalkozások keretében az egyesületi tagok és a lakosság részére közbiztonsági vonatkozású tájékoztató előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére,
c) posztos polgárőri szolgálat teljesítésére (ez új fogalom a polgárőrség történetében, de már jó pár éve polgárőrök teljesítenek ilyen feladatokat),
d) a közösségi biztonsághoz szükséges állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére,
e) bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi kiadványok terjesztésére,
f) a közbiztonság megítéléséről, az önkormányzat, a rendőrség, más rendvédelmi szervek működéséről a lakossági vélemények közvetítésére a helyi önkormányzati és állami szervek fórumain,
g) az iskolai bűnmegelőzési nevelőmunkában történő részvételre,
h) a polgárőrök testedzésének támogatására, a tömegsport népszerűsítésére,
i) az egyesület működési körzetében közbiztonsági célú közterületi álló és mozgó figyelő-jelző szolgálat működtetésére,
j) lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jellegű együttműködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért - SZEM) támogatására,
k) a polgári védelmi tevékenységgel összefüggő biztonsági feladatok ellátásában való közreműködésre,
l) a köztisztaságra, a közegészségügyre, a közterületek igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó kedvezőtlen jelenségek feltárására, folyamatos figyelemmel kísérésére,
m) lakóközösségek által magánerőből létesített vagy más jellegű vagyonvédelmi biztonsági jelzőberendezések diszpécserközpontjainak felügyeletére, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságoknál intézkedések kezdeményezésére,
n) intézkedő rendőr, más rendvédelmi szerv tagja vagy közfeladatot ellátó személy részére közvetlen segítség nyújtására,
o) lakossági, önkormányzati vagy más rendezvényeken rendezői feladatok ellátására.
A felsorolt tevékenységek közül egy polgárőr szervezet a helyi lakossági, önkormányzati, közbiztonsági igények figyelembe vételével önállóan választhatja ki azokat, amelyek célkitűzéseinek, lehetőségeinek leginkább megfelelnek.
A kiválasztott tevékenységi területek feladatainak ellátása érdekében a polgárőr szervezet az alapszabályában rögzítetteknek megfelelően szakcsoportokat, munkabizottságokat, szekciókat, tagozatokat, stb. (pl.: oktatási, propaganda, médiafelelősi; bűnmegelőzési; ifjúsági-nevelési; közlekedésbiztonsági, baleset-megelőzési; környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, ügyeleti-felügyeleti; közterületi figyelő-jelző; vagyon-védelmi, SZEM, stb.) hozhat létre. E szervezeti elemek alapvető rendeltetése, hogy a szervezeten belül lehetőséget biztosítson a szakosodásra, összehozza az egyes bűnmegelőzési szakterületek iránt érdeklődőket, és teret adjon számukra a közös cselekvésre.
3.4. Az együttműködés
A polgárőr szervezet széleskörű együttműködést alakít ki a települések biztonságában, a közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel. Olyan alternatív közbiztonsági szervekkel célszerű együttműködni, amelyek a jogállam követelményeinek megfelelnek (közterület felügyelők, mezőőrök, természetvédelmi őrök, halőrök, vadászok, gátőrök, stb.). A stratégiai együttműködő partnerekkel kialakított partneri kapcsolat a polgárőrség működésének meghatározó tényezője.
Azt azonban e helyen is meg kell említenünk, hogy természetesen maga a helyi lakosság a legfontosabb partnere a polgárőrségnek a helyi biztonság megteremtésére irányuló tevékenységben.
A polgárőrség kiemelt stratégiai együttműködő partnerei:
a) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (ezen belül az ORFK, területi rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok),
b) Az Önkormányzati Minisztérium (ezen belül a helyi és megyei jogú városi, fővárosi önkormányzatok),
c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stb.
További együttműködő partnerek:
- Magyar Vöröskereszt
- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
- Vám- és Pénzügyőrség
- Magyar Posta
- Megyei Önkormányzatok Szövetsége
- Magyar Autóklub stb.
A rendvédelmi szervek segítséget nyújtanak a polgárőr egyesületek tagfelvételi munkájához; rendszeresen igénylik a közterületek és nyilvános helyek rendjének, létesítmények vagyonbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérését, a veszélyt jelentő eseményekről a jelzésadást, a polgárőr egyesületek eszközeinek eseti igénybevételét, a polgárőrök közreműködését a hivatalos eljárások lebonyolításában. Kezdeményezik, szervezik és irányítják a közös bűnmegelőzési szolgálat ellátását, kérik tevékenységük népszerűsítését, kiadványaik terjesztését a lakosság körében.
Az önkormányzatoknak a közbiztonság terén vállalt nagyobb felelőssége, intenzívebb bűnmegelőzési tevékenysége indokolja, hogy a polgárőrségek minél nagyobb arányban és erővel járuljanak hozzá az önkormányzati feladatok megvalósításához. Ezen feladatok közül kiemelkedik:
a) az aktív részvétel a település közbiztonsági, bűnmegelőzési stratégiájának kidolgozásában, az abban foglalt programok megvalósításában,
b) a közreműködés az önkormányzatot terhelő, a település és a régió biztonságát érintő közfeladatok ellátásában,
c) a rendszeres tájékoztatás a lakosságot érintő, az önkormányzat intézkedési körébe tartozó közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális, stb. problémákról javaslattétel és részvétel azok megoldásában.
A társadalmi szervezetek közül a polgárőrség elsősorban azokkal törekszik kölcsönös kapcsolatok kialakítására, tevékenységének összehangolására, amelyek működése a településfejlesztés, közlekedésbiztonság növelése, a lakosság egészségügyi helyzete, a természet- és a környezetvédelem, a karitatív tevékenység, a vagyonbiztonság, az állampolgárok érdekeinek érvényesítése, a nevelésügy területére irányul.
A gazdasági élet szereplőinek megnyerése a bűnmegelőzés társadalmi feladatainak támogatására kiemelkedően segítheti az önkéntes polgárőrségek működési feltételeinek biztosítását, nagymértékben hozzájárulhat a helyi közbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. A kölcsönös segítségnyújtásra irányuló feladatokat, együttműködési megállapodásokat elsősorban azokkal a gazdasági társaságokkal, vállalkozásokkal (pl. postai szolgáltatók, közlekedési vállalatok, közüzemek, pénzintézetek, stb.) célszerű kialakítani, amelyek működésének megzavarása jelentősen befolyásolhatja a lakosság biztonságérzetét, ugyanakkor a polgárőr szolgálatok célirányos szervezésével a polgárőrségek képesek érzékelhetően hozzájárulni azok megelőző védelméhez.
Egyre inkább előtérbe kerül a civil bűnmegelőzési mozgalmak nemzetközi kapcsolatainak fontossága. Nemcsak országos szinten, de különösen az államhatár menti településeken működő polgárőrségek számára ajánlott a határon túli települések vagy régió hasonló bűnmegelőzési, a gyermek- és ifjúsá |