IV.

A POLGÁRŐR KÖZTERÜLETI BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLATA

4.1. A közbiztonság fogalma

A közbiztonság nem más, mint amit a szó jelent: a „köz” biztonsága, vagyis az állampolgárok mindenkori közbiztonság érzete, amely általában szubjektív, ugyanakkor ezt a szubjektivitást jellemzően a közbiztonságérzetet befolyásoló objektív események és állapotok határozzák meg. Más megfogalmazásban: közbiztonság alatt értünk olyan közállapotot, társadalmi rendet, amelyben mind az egyes polgárok, állami társadalmi gazdasági szervek, életét, testi épségét, anyagi javait, jó hírnevét mindenki tiszteletben tartja és azt az állam erőszak szervei útján szavatolja.

4.2. A közrend és a közbiztonság

A közrend összességében a jogi rendet jelenti. Feltételez a köz érdekét magában hordozó jogrendszer létét és egy olyan közigazgatási végrehajtó rendszer, valamint igazságszolgáltatás meglétét és működését, amely képes a jogszabályokban előírt magatartások kikényszerítésére.

A közbiztonság egy olyan állapot, amelyben a társadalom tagjai ismerik és tudják jogaikat, azokat követik, betartják és bíznak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását, érvényesülését akadályozó, gátló tevékenységgel szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép.

4.3. A közbiztonság-érzet meghatározó tényezői

-         Bűnügyi-közlekedési tényezők: a szűkebb és tágabb lakóhelyén történt – lakosság közeli - bűncselekményszám alakulása, valamint a bűncselekmények „minősége”, a közvetlen lakóhelyén, valamint az egyén által a legtöbbet használt útvonalak közlekedési állapota.

-         Közterületek rendjével kapcsolatos tényezők: a közvetlen lakóhelyén és a munkahelye körül a közvilágítás állapota, a közvetlen környezetében tapasztalt köztisztasági helyzet.

- A humán kapcsolatokkal és a humán-kommunikációval kapcsolatos tényezők:

- az egyén és a rendőrök egymáshoz való viszonya.

- a rendőri jelenlét a közterületeken

- a rendőri reagáló képesség minősége

- a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrségi és sajtó-kommunikáció milyensége,

- a polgárőri jelenlét a közterületen

- Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tényezők

4.4. A polgárőr-szolgálat fogalma

Polgárőr-szolgálatnak minősül valamennyi, a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett tevékenység, amely kiterjed különösen:

a)     a felvilágosításra,

b)    a tájékoztatásra,

c)     meghatározott eseményen történő részvételre,

d)    helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre,

e)     objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá

f)      az eljáró szerv (hatóság) tevékenységének támogatására és segítésére.

A polgárőr a szolgálatát a polgárőrség (egyesület, szövetség) által önként vállalt feladatkörök bármelyikében teljesítheti.

A vállalható feladatkörök az alábbi célok megvalósítását szolgálják:

a)     a közrend, a közbiztonság védelme,

b)    az államhatár őrzése és rendjének fenntartása,

c)     a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzése, elhárítása, következményei elhárításában való közreműködés,

d)    az áldozatvédelmi tevékenység támogatása,

e)     a közlekedésbiztonsági és baleset-megelőzési tevékenység támogatása,

f)      a környezetvédelmi tevékenység támogatása,

g)    a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése,

h)   a rendőrség és az önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel,

i)    közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában,

j) közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában.

A polgárőr akkor tekinthető szolgálatban állónak, ha a fenti követelményeknek megfelelő feladatokat teljesít, és szolgálatát:

a)     a polgárőrszervezet feladattervében (munkatervében) szerepeltetik,

b)    a polgárőrszervezet szolgálat-tervezetében előzetesen hivatalosan rögzítésre került,

c)     a hatóság hivatalos eljárásában soron kívüli felkérése alapján végzi, vagy

d)    bűncselekmény, súlyos szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófahelyzet észlelése esetén a kialakult helyzet azonnali közreműködést igényel.

A polgárőr szolgálatának teljesítését a polgárőr egyesületnél nyílván kell tartani.

A polgárőr szolgálat végrehajtható önállóan, vagy a polgárőrséggel együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítése érdekében közös szolgálat keretében. A polgárőrség törvény által megjelölt együttműködő szervei:

a)       a helyi önkormányzatok,

b)       az állami és önkormányzati szervezetek,

c)       a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szervei,

d)       a környezet- és természetvédelmi szervezetek,

e)       a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok,

f)        a mezei és természetvédelmi őrszolgálatok, valamint

g)       a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.

Elvárások a polgárőrrel szemben a szolgálat teljesítése során:

a)     nem állhat alkohol vagy más bódító hatású szer befolyása alatt,

b)    szeszes italt nem fogyaszthat,

c)     közbiztonságra különösen veszélyes eszközt nem tarthat magánál (kivéve gázspray),

d)    tanúsítson jogkövető magatartást,

e)     köteles magánál tartani személyi és polgárőr igazolványát.

4.5. A polgárőr közterületi szolgálat formái

A polgárőr az önként vállalt feladatait alapvetően települések közterületein, a lakókörnyezetben előforduló bűncselekmények megelőzése érdekében, elsősorban figyelőjelző szolgálat keretében teljesíti. A polgárőr szolgálat kiterjedhet a külterületekre, mezőgazdasági és más önkormányzati vagy közösségi tulajdonban lévő területekre is.

Az álló figyelő-jelző szolgálat célja a lakókörnyezetben, a lakóházak, lakások, gazdasági épületek, gépjárműtároló helyek, egyes közintézmények (pl.: polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, stb.), közterületek (pl. parkok, játszóterek, gépjárműparkolók, stb.) betöréstől, lopástól, rongálástól, egyéb káreseménytől való megóvása. Ez megvalósítható az érintett létesítmények, azok környezetének folyamatos, vagy kisebb megszakításokkal történő figyelésével, a nemkívánatos jelenségek észlelése esetén az intézkedésre jogosult szervek (pl.: rendőrség, vám-és pénzügyőrség, tűzoltóság, mentők, stb.) azonnali értesítésével.

A mozgó figyelő-jelző szolgálat célja különösen:

a)    a település egészén, vagy egy részén a közbiztonság általános állapotának,

b)   a személy- és vagyonbiztonság helyzetének,

c)    ismeretlen személyek mozgásának figyelemmel kísérése,

d)   a gyermekek biztonságára veszélyt jelenő (pl.: kábítószert forgalmazó, beteges hajlamú) személyek távoltartása,

e)    a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő cselekmények, helyzetek (pl.: közlekedési jelzőtáblák eltulajdonítása, nehezen áttekinthető vagy célszerűtlen forgalmi rend, nem észlelhető burkolati jelek, sorozatosan súlyos szabálysértést elkövető járművek, stb.) felfedése,

f)     illegális szemétlerakó helyeket kialakítók kilétének megállapítása,

g)   mezőgazdasági területeken a termény, gépek, haszonállatok megóvása.

A polgárőri fellépés sajátos formájának lehet tekinteni azokat a tevékenységeket, amelyek bizonyos személyek biztonságának fokozására irányulnak. Ilyenek lehetnek például:

a)    pénzt kézbesítő postás (pl.: nyugdíjfizetéskor), vagy a díjbeszedő elkísérése;

b)    mezőgazdasági őrökkel, természetvédelmi őrökkel közös figyelő szolgálat teljesítése;

c)    körzeti megbízott, közösségi rendőr vagy rendőrjárőr (határrendész járőr) támogatása intézkedései végrehajtása során.

A polgárőrök a közterületen, mezőgazdasági területeken feladatukat

a)     legalább ketten együtt,

b)    a polgárőr vagy a polgárőr szolgálatot támogató (pl.: rendőrségi) diszpécser-központokkal, ügyeletekkel megfelelő összeköttetési lehetőséggel,

c) a polgárőrséghez, polgárőr szervezethez tartozást jelölő, jól látható polgárőr megkülönböztető mellény, formaruha viselésével látják el.

A törvény előírásai alapján a polgárőrt formaruha-viselési kötelezettség terheli. Polgárőr szolgálat a polgárőr jelleg rejtésével nem teljesíthető.

A polgárőr soha nem élhet vissza polgárőr szervezethez tartozásával, polgárőr igazolványával, magát nem tüntetheti fel hivatalos személyként, erre hivatkozva hivatalos eljárásra utaló intézkedést nem kezdeményezhet.

A polgárőr kerékpáron, segédmotoros kerékpáron, motorkerékpáron, gépkocsival és lóháton is teljesíthet szolgálatot. Közlekedéskor az adott járműre, illetőleg a lovaglásra vonatkozó szabályokat kell betartania.

4.6. Felkészülés az álló vagy mozgó figyelőszolgálatra

4.6.1 Feladatok a szolgálat megkezdése előtt

A felszerelés ellenőrzése

A szolgálat megkezdése előtt a polgárőr győződjön meg arról, hogy:

a)    magához vette személyi igazolványát, polgárőr igazolványát és polgárőr szolgálati jelvényét,

b)    ruházata megfelel az általánosan elfogadott társadalmi normáknak,

c)    polgárőr megkülönböztető mellénye, formaruhája tiszta, rendezett, megfelelően tükrözi a polgárőrséghez tartozást,

d)   a szolgálat ellátásához szükséges eszközei rendelkezésre állnak, használhatók, működőképesek.

Tájékoztassa családját, hozzátartozóját, hogy polgárőr szolgálatba indul.

A szolgálati gépjármű ellenőrzése

Amennyiben a polgárőr a szolgálathoz gépjárművet vesz igénybe, úgy ellenőrizni kell:

a)     a gépjármű üzemképességét, a kormány, a fékrendszer, az irányjelző és a világítóberendezések működőképességét,

b)     a kötelező tartozékok (elakadásjelző háromszög, elsősegély doboz) meglétét (ma már nem kötelező tartozék az izzókészlet, de ajánlatos a gépjármű működőképessége érdekében),

c)     az üzemanyag szintjét,

d)    a gépjármű és a gépjárművezető okmányait,

e)    a polgárőr jelleget biztosító feliratok, matricák épségét, láthatóságát.

Előzetes tájékozódás

A polgárőr tájékozódjon arról, hogy az elmúlt napon (héten, hónapban) az egyesület működési területén (szolgálatának helyszínén) milyen események történtek, a polgárőrök milyen feladatokat oldottak meg, illetve szolgálati ideje alatt mi várható. A tájékozódáshoz vegye figyelembe:

a)     a helyi, a megyei és az országos írott és elektronikus sajtó híradásait,

b)    az önkormányzat közleményeit,

c)     a rendőrségtől, a természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságoktól kapott tájékoztatókat,

d)    polgárőrtársai beszámolóit.

Azoknál a polgárőr egyesületeknél, ahol állandó diszpécser szolgálat, vagy szolgálatszervező működik, ott a közbiztonsági információkat célszerű folyamatosan gyűjteni és azt rendszerezett formában a szolgálatba lépő polgárőrök részére átadni. Előre tervezett polgárőr szolgálat esetén, ahol arra a lehetőség biztosított, az egyesület kijelölt tisztségviselője a szolgálatba lépők számára tájékoztatót (eligazítást) is tarthat.

A szolgálatba lépést megelőző tájékoztató (eligazítás) tartalma:

a)    a polgárőr egyesület részéről elismert szolgálatuk mikor kezdődik, és mikor fejeződik be,

b)    a település (szolgálati hely, körzet) aktuális közbiztonsági, közlekedés-biztonsági helyzete,

c)    a rendőrségtől, kapott aktuális felkérések (pl. tárgykörözések, eltűnt vagy keresett személyek),

d)    milyen útvonalon, irányban célszerű közlekedniük,

e)    mire fordítsanak kiemelt figyelmet (pl. üresen álló üdülők, autóparkolók, terménytárolók, stb.),

f)     milyen tárgyak, építmények épségéről, meglétéről győződjenek meg (pl. közterek, parkok felszerelései, közvilágítás, közlekedési jelzőtáblák megléte, stb.),

g)    milyen polgárőr csoportok dolgoznak még a közelükben,

h)  kivel, hogyan tartsanak kapcsolatot.

Amennyiben a polgárőr rendőrrel, közterület-felügyelővel, természetvédelmi őrrel stb. teljesít közösen szolgálatot, úgy köteles részt venni a szolgálatot megelőző rendőrségi (természetvédelmi hatósági) eligazításon. A polgárőrnek az eligazításon már úgy kell megjelennie, hogy a közös szolgálatot az eligazítás befejezését követően azonnal meg tudja kezdeni.

A tájékoztatón (eligazításon) elhangzott legfontosabb információkat, adatokat a polgárőr jegyezze fel, s amennyiben szükségesnek ítéli, saját feladatára vonatkozóan tegyen fel kérdéseket. A kérdések legyenek rövidek, lényegre törők.

A polgárőr szolgálat megkezdését (befejezését) a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint telefonon, vagy más, helyileg szokásos módon be kell jelenteni a rendőrség ügyeleti szolgálatának.

4.6.2 A polgárőr felszerelése

A polgárőr álló vagy mozgó figyelőszolgálat során az alábbi felszerelési tárgyakat köteles magánál tartani:

a)    személyi igazolvány és polgárőr igazolvány,

b)    polgárőr szolgálati jelvény,