Etikai Bizottságok eljárási szabályzatának alapelvei
1.1 Az etikai bizottság hatásköre és illetékessége
1.1.1 Az Országos Polgárőr Szövetség és a területi szövetségek/egyesületek (a továbbiakban: szövetség) etikai bizottsága (továbbiakban: Etikai Bizottság) hatáskörébe tartoznak a Kódexben foglalt etikai szabályok megsértése miatt, e szabályok betartásával, értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben a szövetségi/egyesületi tagok ellen kezdeményezett, illetve két vagy több tag között, vagy a szövetség/egyesület tagját érintő vitás ügyben az etikai eljárás lefolytatása. Amennyiben az eljárást nem tag ellen, vagy nem szövetségi/egyesületi tagok közötti vitás ügyben kezdeményezik, az etikai eljárás akkor folytatható le, ha a nem tag, illetve tagok azt kérik és elfogadják a Kódex alkalmazását (alávetési nyilatkozat). Az Etikai Bizottság nem dönt vagyoni követelés tárgyában. A felek együttes kérelmére állást foglal olyan – vagyoni követeléssel összefüggő – jog, kötelezettség, vagy tény megállapításáról, melyben a felek az Etikai Bizottság döntését kérik.
1.1.2 Az eljárás lefolytatására az a szövetség/egyesület illetékes, amelynek tagja a bepanaszolt, vagy egyéb okból érintett, illetve az ellenérdekű félként megjelölt egyesület/tag (továbbiakban: bepanaszolt).
1.1.3 Ha az etikai ügy érdemi részére vonatkozóan bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban az Etikai Bizottság az eljárását megszüntetheti, vagy folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti.
1.2 Az Etikai Bizottság eljárásának kezdeményezése
1.2.1 Az Etikai Bizottság az eljárást kérelemre vagy hivatalból indítja meg.
1.2.2 Az Etikai Bizottság hivatalból indítja meg az eljárást, ha azt a bizottság tagja, a szövetség/egyesület testületi szerve, vagy tisztségviselője kezdeményezi.
1.2.3 Az eljárás kezdeményezése az etikai bizottságnak, vagy elnökének címzett és a szövetség ügyintéző szervezetéhez beérkezett írásbeli kérelemmel történik. A kérelemnek minden olyan tényt és adatot tartalmaznia kell, ami az ügy megítélése (eldöntése) szempontjából jelentős, de legalább:
a) Az eljárást kezdeményező és a bepanaszolt nevét, lakóhelyét, székhelyét, képviselője elérhetőségét,
b) Az etikai ügy elbírálásához szükséges lényeges információkat, valamint
c) Az üggyel összefüggő bizonyítékokat (számla, szerződés, levél másolata, stb.).
1.2.4 Amennyiben a kérelem nem felel meg a 1.2.3 pontban foglaltaknak, azt az Etikai Bizottság az eljárást kezdeményezőnek a hiányok megjelölésével pótlás végett visszaküldi. Az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem az Etikai Bizottsághoz beérkezik.
1.2.5 Amennyiben a kérelemben megjelölt etikátlan cselekmény, magatartás, tevékenység megtörténte óta egy év eltelt, az Etikai Bizottság az eljárás lefolytatását, illetve szankció alkalmazását mellőzheti.
1.2.6 A kérelem beérkezését követően az Etikai Bizottság megvizsgálja, hogy az ügy a hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. Hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén – az eljárást kezdeményező egyidejű értesítésével – a kérelmet a hatáskörrel illetve illetékességgel rendelkező szövetségnek vagy egyesületnek megküldi.
1.2.7 Az Etikai Bizottság a kérelmet a bepanaszoltnak haladéktalanul megküldi, egyidejűleg felkéri, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontját válasziratában adja elő, illetve tájékoztatja arról, hogy a válaszirat hiánya az ügy kivizsgálását nem gátolja.
1.3 A vizsgálóbiztos
1.3.1 Az Etikai Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt tag a kérelem beérkezését követően a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelöl ki, akinek feladata az etikai ügy gondos felderítése, a felek meghallgatása, a döntéshez szükséges adatok beszerzése.
1.3.2 A vizsgálóbiztost, szükség esetén vizsgálóbiztosokat az etikai ügy tárgyától lehetőleg helyi ismeretekkel rendelkező bizottsági tagok közül kell kijelölni. A vizsgálóbiztos javasolhatja az elnöknek, hogy a tagok közül szakértőt kérjen fel.
1.3.3 A vizsgálóbiztos eljárása során az ellenérdekű felek között egyezséget kísérel meg létrehozni, amit a jelentésével együtt tájékoztatás céljából az Etikai Bizottság elé terjeszt.
1.3.4 A vizsgálóbiztos a felek szükség szerinti meghallgatása, az etikai ügyre vonatkozó tényállás tisztázása és a bizonyítékok beszerzése után jelentést készít, melyben összefoglalja az etikai ügy lényegét és javaslatot tesz az Etikai Bizottság által meghozandó javaslatra.
1.4 Az Etikai Bizottság tárgyalásának előkészítése
1.4.1 A tárgyalás előkészítése az elnök feladata. Ennek során a vizsgálóbiztos jelentése alapján, szükség szerint intézkedik annak kiegészítése, a még hiányzó adatok, bizonyítékok pótlása iránt, továbbá minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az Etikai Bizottság az ügy egyszeri megtárgyalása után határozatot hozhasson.
1.4.2 Amennyiben az elnök az ügyet tárgyalásra alkalmasnak ítéli, összehívja az Etikai Bizottság ülését.
1.4.3 Az elnök a tárgyalásra a bizottság tagjait a vizsgálati jelentés megküldésével hívja meg. A feleket és az egyéb érdekelteket – ha ezt előzetesen kérik vagy az ügy eldöntéséhez szükséges – azzal a figyelmeztetéssel hívja meg, hogy távollétük a tárgyalás megtartásának és a határozat meghozatalának nem akadálya, távollétükben a bizottság a rendelkezésre álló tények és adatok birtokában dönt.
1.4.4 Az Etikai Bizottság munkájában – ügydöntő hatáskör nélkül – részt vehet a szövetség ezzel megbízott tagja.
1.4.5 Az Etikai Bizottság tárgyalás nélkül is hozhat állásfoglalást, melyről az érintetteket és a szövetség/egyesület elnökségét írásban értesíteni kell.
1.5 Az Etikai Bizottság tárgyalása
1.5.1 Az Etikai Bizottság az etikai ügyet tárgyalás keretében bírálja el, melynek eredményeként határozatot vagy állásfoglalást hoz.
1.5.2 Az elnök kivételes esetben – ha az etikai ügy egyszerű és a felek nem ellenzik – a vizsgálóbiztos javaslatára, a felek által megkötött egyezséget tárgyalás mellőzésével jóváhagyhatja, melyről az Etikai Bizottságot/Elnökséget a legközelebbi ülésén tájékoztatja.
1.5.3 A tárgyalás nyilvános, azon a felek és más érdekeltek jelen lehetnek. Az elnök a felek bármelyikének kérelmére zárt tárgyalást rendelhet el. A képviseletre a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény 66-67. §-ai megfelelően irányadók.
1.5.4 Az Etikai Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
1.5.5 A tárgyalást az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy az általuk megbízott tag vezeti.
1.5.6 A tárgyalás megnyitása után a vizsgálóbiztos ismerteti az etikai ügy lényegét és a rendelkezésre álló dokumentumokat. Az Etikai Bizottság a vitában érdekelt bármely fél kérelmére és költségére szakértőt vagy tanút hallgat meg, illetve szakértő közreműködését, tanú meghallgatását maga is kezdeményezheti.
1.5.7 A felek illetve képviselők és az egyéb érdekeltek a tárgyaláson az üggyel kapcsolatos álláspontjukat előadhatják, egymáshoz és a jelenlévő vizsgálóbiztoshoz, szakértőhöz, tanúhoz kérdést intézhetnek.
1.5.8 Az etikai ügyet lehetőség szerint egy tárgyaláson, az eljárás 2.4 pont (?) szerinti megindításától számított 30 napon belül be kell fejezni.
1.5.9 A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a tárgyalás helyét, és idejét, a résztvevők nevét és az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a tárgyalás elnöke és a jegyzőkönyv vezető írják alá.
1.5.10 Az eljárási szabályzat a felek meghallgatását, illetve jelenlétükben a tárgyalás lefolytatását a vizsgálóbiztos(ok) hatáskörébe utalhatja, ez esetben a felek meghallgatását az Etikai Bizottság mellőzheti.
1.6 Összeférhetetlenség
1.6.1 Az etikai ügyben az Etikai Bizottság tagjaként, a bizottság által felkért szakértőként nem járhat el akinek az ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatja és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem tiltakozott.
1.6.2 Összeférhetetlenség áll fenn és az eljárásból ki vannak zárva a 6.1 pontban (?) felsoroltak különösen akkor, ha az eljárásban félként érdekeltek bármelyikével hozzátartozói [Ptk. 685.§ b) pont] vagy munkaviszonyban, illetve bármilyen szerződéses jogviszonyban állnak.
1.6.3 Az Etikai Bizottság tagja és a felkért szakértő a személyét érintő összeférhetetlenség fennállását köteles haladéktalanul az Etikai Bizottság elnökének tudomására hozni. Az elnök a személyét érintő összeférhetetlenségi ok fennállásáról a bizottság tagjait értesíti.
1.7 Az Etikai Bizottság határozati javaslata
1.7.1 Az Etikai Bizottság az eljárása során megállapított tényállás alapján indoklással ellátott határozati javaslatot hoz. A határozati javaslat meghozatala a jelenlévő bizottsági tagok nyílt szavazatával és egyszerű szavazattöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
1.7.2 Az Etikai bizottság az írásba foglalt határozati javaslatát a soron következő Választmányi ülés elé terjeszti, a javaslatról a Választmány dönt, döntése ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
A feleknek és egyéb érdekelteknek lehetőleg a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül kézbesíti.
1.7.3 Az Etikai Bizottság a Kódexben foglalt etikai szabályok megsértése esetén:
a) határozatban figyelmeztet,
b) súlyosabb, vagy ismétlődő esetben a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,
c) kezdeményezi bizonyos szolgáltatások, kedvezmények átmeneti vagy végleges eltiltását, a tagság felfüggesztését, vagy a tag kizárását,
d) kezdeményezi a szövetségnél, más hatóságnál a szükséges intézkedés megtételét,
e) kezdeményezi a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát,
f) állásfoglalást ad ki, javaslatot tesz a megoldás érdekében.
1.7.4 A határozat nyilvánosságra hozatala a szövetség/egyesület kiadványában, helyi vagy országos újságban, rádióban és televízióban történhet, az etikai ügy lényegének, a meghozott határozatnak és az elmarasztalt tag megnevezésének közlésével. Az eljárás kezdeményezőjét a nyilvánosságra hozatal során csak akkor lehet megnevezni, ha ehhez előzetesen hozzájárult.
1.7.5 A szövetség/egyeület tagja kérheti a közgyűléstől, a bíróságtól a Választmány által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely az egyesülési törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályába, vagy a Kódexbe ütközik. Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenteni.
Az Egyesület saját eljárási szabályzatban e szabályzat keretei között további részletes szabályokat állapíthat meg, így különösen az eljárás kezdeményezésére, az etikai ügy kivizsgálására, a tárgyalásra, a határozat meghozatalára, a határidőkre és az ügyintéző szervezetnek az Etikai Bizottsághoz beosztott tagjának feladataira vonatkozóan.
|