Dél-Csepel Polgárőr Egyesület
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Kik ezek? Emberek?
 
Események
 
Amit érdemes megnézned
 
Vendégkönyv
 
Számláló
Indulás: 2007-11-05
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Tansegédlet 1.

 

POLGÁRŐR
ALAPISMERETEK
 
 
Tansegédlet a polgárőr egyesületek tagjainak
alapismereti képzéséhez
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jelen kiadvány a 2006-ban megjelent és többször módosított kiadvány átdolgozott változata. Az eredeti kiadvány szerzője Bernáth Mihály, valamint dr. Bíró Gyula (a közlekedési polgárőrökre vonatkozó ismeretek tekintetében).
A jelen kiadványt dr. Bíró Gyula és dr. Dános Valér dolgozta át.
A kiadványt dr. Hatala József lektorálta.


 

BEVEZETÉS

A képzés fontosságáról röviden

Az Országos Polgárőr Szövetség fennállása óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy segítséget nyújtson a polgárőr egyesületek tagjai számára a legfontosabb bűnmegelőzési ismeretek elsajátításához. Különösen a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának megjelenését követően értékelődött fel a bűnmegelőzés szereplőinek szakmai tudása és az ehhez szükséges képzés szerepe. A stratégia ugyanis a bűnmegelőzésben részt vevő civil szervezetek és együttműködő személyek - így a polgárőrség és a polgárőrök - tevékenységével, programjaival szemben magas szakmai követelményeket kíván támasztani, s ennek egyik biztosítékaként a képzést és a továbbképzést jelöli meg. A bűnmegelőzésben való részvétel egyik fontos garanciális követelményének - a szakszerűségnek - tehát csak az a társadalmi önvédelmi szervezet tud megfelelni, amely képes biztosítani tagjai megfelelő szakmai képzését, az alapvető bűnmegelőzési szakismeretek elsajátítását.

 

A polgárőrség képzési rendszerében meghatározó helyet foglal el az alapismereti képzés, amely - a polgárőr mozgalom jellegéből kiindulva - a szakmaiság követelménye mellett elsősorban az ismeretterjesztést, az állampolgári ismeretek szakirányú bővítését, illetve a polgárőrségen keresztül a lakosság szélesebb rétegei számára is hasznosítható önvédelmi képességek fejlesztését tűzte ki célul.

 

Alapismereti képzésben minden polgárőr egyesületi tagnak részesülni kell. A képzés célja, hogy a polgárőrök a bűnmegelőzés érdekében végzett társadalmi munkájuk során

a)       ismerjék fel lakókörnyezetükben, településükön a különböző bűnalkalmak kialakulását elősegítő veszélyforrásokat,

b)       legyenek képesek a lakosság körében a bűncselekmények elkövetésének, az áldozattá válás lehetőségének kockázatát csökkentő, önvédelmi jellegű magatartásformák alkalmazásának kezdeményezésére, népszerűsítésére,

c)       készség szinten sajátítsák el a biztonság fenntartása, a veszélyhelyzetek elhárítása érdekében a polgárőrt és az állampolgárt megillető jogokat és kötelességeket.

 

A most kézbe vett tansegédlet azokat a legfontosabb ismereteket foglalja össze, amelyeket elgondolásunk szerint a polgárőröknek az alapismereti képzés keretében el kell sajátítaniuk. Elkészítése során arra törekedtünk, hogy a bonyolultabb szakmai kérdéseket is viszonylag egyszerűen, könnyen értelmezhetően és olvasmányosan próbáljuk megfogalmazni. Szándékunk ezzel az volt, hogy egyrészt a bűnmegelőzést a szakmai elméleti oldalról is népszerűsítsük a polgárőrök körében, másrészt olyan érveket is a kezükbe adjunk, amelyet a közösségi kapcsolatok során is jól tudnak hasznosítani.

 

Az általános ismeretek előtérbe helyezése miatt ebben a kiadványban nem tárgyalunk részletesen olyan speciális felkészülést igénylő kérdéseket, mint a közlekedésbiztonság, a baleset megelőzés, a környezetvédelem, a kábítószer-fogyasztás elleni fellépés, vagy az. áldozatvédelem társadalmi feladatai. Úgy gondoljuk, ez már a polgárőrök, polgárőr szervezetek szakosodása érdekében szükséges más képzési fonna (a szakmai továbbképzés, vagy szakosító képzés) témaköre lehet.

 

Valamennyi fejezet végén ismétlő kérdéseket, valamint egy gyakorlati feladatot is megfogalmaztunk, amelyek nemcsak az egyesületekben szervezett csoportos felkészülések, hanem az egyéni tanulás, az önképzés során is jó szolgálatot tehetnek az ismeretek elsajátításának ellenőrzésében. Nem titkolt szándékunk ezzel az sem, hogy elősegítsük a leírtak továbbgondolását, a helyi sajátosságokhoz és lehetőségekhez igazodó bővítését, új szituációs bűnmegelőzési módszerek kialakítását.

 

A jegyzet használatához sok sikert kívánunk, s bízunk abban, hogy azt nemcsak a tanulás, hanem a gyakorlati munka során is hasznosítani tudják a polgárőr egyesületek tagjai.

 

I.

A POLGÁRŐRSÉG KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1991-TŐL

1.1. A polgárőrség fejlődése

Az Országos Polgárőr Szövetség 1991. március 28-án alakult Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége néven elsősorban a kistelepülések biztonságát, a lakókörnyezeteket veszélyeztető bűncselekmények, a közlekedési balesetek megelőzése, gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi feladatainak ellátása, valamint a fenti feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervezetek munkájának lakossági segítése érdekében. Az OPSZ egyik alapítója és első elnöke Dr. Kopácsi Sándor. Valódi, alulról szerveződő mozgalom bontakozott ki, gyakorlatilag az akkori, igen kritikusnak érezhető közbiztonsági helyzet következményeként. A lakosság érezte, nemcsak elvárásokat kell támasztania a rendvédelmi szervekkel szemben, de tevőlegesen is közre kell működnie a közbiztonság megóvásában. A polgárőrség igen gyorsan országos kiterjedésűvé vált, regisztrált tagsága ma már meghaladja a 85 000 főt, akik több mint 2000 egyesületbe és 20 területi (megyei, fővárosi) szövetségbe tömörülve végzik szabadidejükben, önként vállalt közösségi feladataikat.

 

A polgárőrség életében megalakulása óta négy jól elkülöníthető fejlődési szakasz figyelhető meg.

 

1. 1991 és 1996 között a polgárőrségeket egy alapvetően spontán szervezeti fejlődés, laza országos szövetségi kapcsolat, területenként eltérő bűnmegelőzési szemlélet és gyakorlat, valamint a rendkívül alacsony anyagi támogatottság jellemezte. Nagy felelősséget vállaltak ekkor magukra a megyei és fővárosi polgárőr szövetségek valamint az egyesületek vezetői, hogy megalapozzák szinte településenként a civil bűnmegelőzés társadalmi megbecsülését, elfogadottá tegyék azt lakosság körében. Ennek az időszaknak fontos eredménye, hogy folyamatosan jöttek létre a polgárőr egyesületek, a mozgalom terebélyesedett, egyre inkább kereste helyét a bűnözés elleni társadalmi fellépés rendszerében.

 

2. 1997 és 2000 között a mozgalom jelentős változásokon ment keresztül. Az OPSZ 1997. június 7-i tisztújító országos küldött közgyűlése nem csupán az elnök személyében és az elnökség tagjaiban hozott változást, hanem ezzel párhuzamosan a mozgalom szellemisége is megváltozott. A polgárőr szervezetek legmagasabb fóruma a mozgalom alapvető célkitűzéseként a bűncselekmények megelőzését jelölte meg azzal, hogy a fő figyelmet:

a)       a lakosság vagyonvédelmére (lakásbetörések, gépkocsi feltörések megelőzésére),

b)       a gyermek- és ifjúságvédelem feladataira,

c)       a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, valamint

d)       a közlekedés biztonsága érdekében végezhető tájékoztató és nevelőmunkára kívánja fordítani.

 

A polgárőr szervezetek ezzel egy időben elhatárolták magukat az erőszak, az önbíráskodás, a másokat sértő provokatív magatartás, a felfegyverkezés és a félkatonai jellegű szervezeti és működési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától. Elvetették a „bűncselekményekre reagálás” elvét, s tevékenységük egészét a prevencióra, az úgynevezett másodlagos bűnmegelőzési munkára irányították.

Annak érdekében, hogy a polgárőrség egy egységes szemléletű, jól szervezett, határozott célkitűzésekkel rendelkező, egyben a legnagyobb létszámú társadalmi bűnmegelőzési szervezetté váljon, számos új lépés megtételére volt szükség. Még 1997-ben megjelent a polgárőr mozgalom koncepciója, amely alapját képezte az Országos Polgárőr Szövetség új Alapszabályának és a polgárőr szervezetek első, 1998-ban megjelent működési szabályzatának. 1998 lett a „polgárőrség oktatási éve”, amikor megkezdődött a polgárőrök egységes tematika alapján történő bűnmegelőzési felkészítése.  A már új ismeretekkel rendelkező polgárőrök 1999-et - a lakosságot leginkább aggasztó - közterületi bűnözés „megelőzési évének” nyilvánították.

Az országos, a megyei és fővárosi szövetségek, a települési egyesületek egyre több állami és önkormányzati szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást. Folyamatosan bővültek a gazdasági szférától kapott támogatások. Ebben az időszakban vált a polgárőrség a Belügyminisztérium, a rendőrség, az önkormányzatok legnagyobb stratégiai szövetségesévé.

 

Az 1997-2000. évek közötti, másodiknak tekintett fejlődési szakasz legnagyobb eredménye született meg 2000-ben azzal, hogy a Fővárosi Bíróság a 14.Pk.66.112/91/15. sz. végzésével az Országos Polgárőr Szövetséget az 1997. évi CLVI. tv. 22. §-ának (3) bekezdése alapján 2000. július 6-tól kiemelkedően közhasznú szervezetté átsorolta. Ennek alapján az Országos Polgárőr Szövetség 2000. március 25-én elfogadott módosított alapszabályában foglaltak értelmében a szövetség

a)      a közrend és közlekedésbiztonság terén a közhasznú szervezetekről szóló törvény (Kszt.) 26. § c) 15. pont alapján kiemelkedően közhasznú;

b)      a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26. § c) 10. pontja alapján, továbbá

c)      a környezetvédelem terén a Kszt. 26. § c) 9. pontja alapján közhasznú tevékenységet folytat.

 

Törvény mondja ki, hogy a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárőr közfeladata teljesítése közben ugyancsak törvény alapján részesül 2000. március 1-től a közfeladatot ellátó személy fokozott jogi védelmében.

 

Az Országos Polgárőr Szövetség 2001-ben ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. A 2001. év azonban nemcsak az ünneplés, hanem egyben a tisztújítás éve is volt. A közgyűlés ismételten bizalmat szavazott az Országos Polgárőrség eddigi vezetőinek, s emellett új négy évre (2001-2004) szóló középtávú stratégiát fogadott el. A stratégia egyik fontos célkitűzése volt, hogy a polgárőrségnek a települési, illetve kistérségi lakossági biztonsági igények és elvárások kielégítése, az állami és önkormányzati szervekkel történő hatékony együttműködés biztosítása érdekében:

a)     az ország egészét átfogó,

b)      a kiemelkedően közhasznú, a közhasznú tevékenységek és a közfeladatok ellátására minden tekintetben alkalmas,

c)     szilárd tagsággal rendelkező,

d)     minőségi bűnmegelőzési munkát biztosító szervezetté kell válnia.

 

3. 2001-től számítjuk így a polgárőrség minőségi fejlesztési szakaszának megkezdését, s ez - nyilván jellegénél fogva a korábbiaknál lassabb ütemben - tart mind a mai napig. Ennek a legfontosabb elemei:

a)     a stratégiai partneri kapcsolatok további erősítése,

b)      az országos polgárőr bűnmegelőzési programok (pl. drogprogram, idegenforgalmi régiók programja, nagyvárosi bűnmegelőzési program, az ősz iskolakezdés bűnmegelőzési programja) folyamatos szervezése, elméleti és módszertani fejlesztése,

c)      a polgárőr tevékenység jogi szabályozása, ezzel a szervezet teljes beillesztése a társadalmi bűnmegelőzés rendszerébe,

d)     a stabil, folyamatos finanszírozási háttér megteremtése.

 

Az elmúlt években ezen a téren is jelentős előrelépések történtek. A működési feltételek biztosítása terén az Országos Polgárőr Szövetség megjelent az állami költségvetés belügyminisztériumi fejezetében.

 

Ebben az időszakban nyílt lehetőség arra, hogy eddiginél jelentősebb pénzügyi támogatás volt adható:

a)     a területi szövetségek működéséhez és programjaik megvalósításához,

b)      egyes bűnmegelőzési programok (pl. az idegenforgalmi idény feladatai, nagyvárosi program) lebonyolításához,

c)     a forráshiányos egyesületek megsegítésére,

d)      központi rendezvények (pl. ifjúsági bűnmegelőzési táborok, konferenciák) szervezésére.

 

4. A polgárőrségről szóló törvény (Pötv.) megjelenése a polgárőrség társadalmi elismerését jelzi. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2006. február 13-án elfogadta a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. Törvényt.

 

A tény és az esemény minden tekintetben történelmi. Legújabb kori történelmünkben talán először fordul elő, hogy egy társadalmi szervezet tagjai önerőből jutnak el odáig, hogy ügyüket nemcsak a társadalom, de a törvényhozás is felkarolja, és a legmagasabb szintű jogszabályban fogalmazza meg elismerését és a jogrendszerbe illesztve ad lehetőséget egy mozgalom további építéséhez.

Olyan törvényt alkotott a magyar Parlament, amely

a)       elismerését fejezi ki az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységéért,

b)       méltányolja szerepvállalását a helyi önkormányzatok és a helyi, területi rendvédelmi szervek közbiztonsági, bűnmegelőzési feladatainak végrehajtásában,

c)       a jövő szempontjából értékteremtő alapokat fektet le a polgárőrség további sikeres működtetése és fejlesztése érdekében, s mindezzel

d)       a társadalmi bűnmegelőzésben való civil részvétel számára szilárd jövőkép kialakításának lehetőségét teremti meg.

 

1.2. A törvény értékteremtő elemei: amelyeknek meghatározóvá kell válniuk egyrészt a civil bűnmegelőzésben élenjáró polgárőrségi, másrészt a közigazgatási, önkormányzati és rendészeti-rendvédelmi gondolkodásban és cselekedetekben egyaránt.

 

1. A törvény megerősíti és intézményesíti a társadalmi szervezetként való önkéntes lakossági részvétel lehetőségét:

a)       az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében,

b)       a helyi közbiztonság közösségi védelmében,

c)       a határőrizetben,

d)       a környezet- és természetvédelemben,

e)       a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében,

f)        a társadalmi bűnmegelőzésben,

g)       az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében.

 

Ezzel egyértelművé és mindenki számára jól érthetővé teszi a polgárőrség tevékenységi területeit, kijelöli a társadalmi bűnmegelőzés civil oldalán azt a pontos és egyébként igen széles cselekvési sávot, amelyben szerepet szán az önkéntes közreműködésnek.

 

2.  A törvény pontosan meghatározza azokat a szervezeteket, amelyekkel a polgárőrség kölcsönös együttműködésre kötelezett. Ezek a szervezetek:

a)       a helyi önkormányzatok,

b)       az állami és önkormányzati szervezetek,

c)       a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szervei,

d)       a környezet- és természetvédelmi szervezetek,

e)       a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok,

f)        a mezei- és természetvédelmi őrszolgálatok, valamint

g)       a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.

 

A kölcsönös együttműködés pedig fogalmilag egyértelműen jelzi, hogy a megjelölt partnerek számára is kötelezettségként jelenik meg a polgárőrségekkel a kapcsolattartás, a közös cselekvés. A felek felhatalmazást kaptak arra is, hogy az együttműködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét írásbeli együttműködési megállapodásban rögzítsék. Ezzel a törvény megszünteti annak a lehetőségét, hogy egyes szervezetek azzal az indoklással zárkózzanak el a szerződéskötéstől, hogy arra nem rendelkeznek felhatalmazással.

 

3.  Az együttműködő szervezetekkel történő közös feladatellátáson, belül a törvény azzal, hogy a polgárőrtől elvárható, illetve az általa ellátható főbb tevékenységeket felsorolja, óvja az önkéntes közreműködőt az őt megillető jogkör esetleges túllépésének kockázatától. Így a polgárőr tevékenysége a közös feladatellátás során a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki. A Polgárőrségről szóló törvény 4. § alapján a polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.

 

4.  A törvény egységessé teszi a polgárőrség megjelenését, arculatát a közterületeken azzal, hogy

a)       a polgárőrség feliratú megkülönböztető mellény előírásával gyakorlatilag formaruha-viselési kötelezettséget ír elő,

b)       a szolgálati tevékenységhez használt járműveken kizárólag a Polgárőrség feliratot engedélyezi, egyben

c)       kizárja a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és más hatóságok egyenruházatával, jelvényeihez, jelképeihez való hasonlóságot.

 

Mindennek védelmi hatása is van, hiszen láthatóvá, távolról is felismerhetővé teszti a fegyvertelen civil bűnmegelőzési mozgalom tagját, s ez csökkentheti egy esetleges menekülés érdekében történő váratlan támadás veszélyét.

     A társadalmi bűnmegelőzés és a polgárőrség eszmeiségéhez közelálló további törvényességi és a polgárőr személyére nézve biztonsági garanciát is jelent a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, és a lőfegyver viselésének a tilalma, továbbá annak hangsúlyozása, hogy a polgárőr hatósági jogkörrel nem rendelkező, kényszerítő eszköz használatára nem jogosult személy. Ez egy jól behatárolható eszközkört érintő tiltás, amely ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tilalmi körbe nem sorolt más, a jogos védelmi helyzetben arányosan alkalmazható védekező eszköz megjelenhet a polgárőr szolgálatban.

 

Dokumentumok
 
OPSZ Tananyag
 
Elnökségi beszámolók
 
Közhasznú Jelentések
 
Képtár
 
Rólunk írták
 
Csepp TV rólunk
 
Csak mesélek
 

Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal    *****    Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon