VI.
A POLGÁRŐRSÉG MŰKÖDÉSE, BŰN- ÉS BALESET MEGELŐZÉSI, VALAMINT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK
6.1. A polgárőrség működése
Az Országos Polgárőr Szövetség által összefogott polgárőr egyesületek az alábbi - a közrend és közlekedésbiztonság területén végzett, az egyes tagegyesületek működési körzetében jelentkező helyi fontossági sorrend alapján megállapított - feladatokat teljesítik:
a) folyamatos - elsősorban az esti, éjszakai órákban ellátott - közterületi álló, és mozgó figyelő- jelző szolgálat ellátása a települések belterületén a vagyon elleni (gépjárműlopás, betörés, termény, mezőgazdasági kisgép, haszonállat lopások) bűncselekmények megelőzése, a káresemények felderítése, valamint a rendőrségnek történő jelzésadás érdekében,
b) a mezőgazdasági területeken, különösen a betakarítások időszakában teljesített álló és mozgó figyelő-jelző szolgálat a mezőgazdasági lopások és kártételek megelőzése, megakadályozása érdekében,
c) a települési önkormányzat igénye szerint a közterület-felügyelet valamint a mezőgazdasági őrszolgálat hatáskörébe tartozó egyes feladatok (szabálytalan, jogsértő tevékenységek felfedése, károkozások megelőzése, megakadályozása) önkéntes ellátása,
d) rendőrjárőrök feladatellátásának támogatása, az egyes eljárási cselekményekhez szükséges állampolgári jelenlét (pl. hatósági tanú) biztosítása,
e) 2007. évben országos szinten bevezetésre került az „Egy iskola-egy polgárőr” mozgalom, amely 2008. évben tovább szélesedett, erősödött. Továbbra is ezen túlmenően rendszeres közreműködés a rendőrség országos közlekedésbiztonsági, bűnmegelőzési (pl. „Egy iskola - egy rendőr”) akcióinak lebonyolításában,
f) elemi csapások elhárítása (pl. árvízvédekezés, nagy kiterjedésű tűzesetek) során közreműködés a veszély- és kárelhárítási munkákban, a veszélyeztetett területek, kiürített települések, településrészek, segélyszállítmányok, kárelhárítási anyagszállítmányok őrzése, kísérése,
g) közreműködés a lakosságot érintő bűn- és baleset-megelőzési tájékoztató munkában kiadványok terjesztésével, tájékoztatók megtartásával, lakossági fórumok szervezésével,
h) rendszeres polgárőr továbbképzések megrendezésével hozzájárulás a lakosság bűnmegelőzési, közlekedési, katasztrófa-elhárítási ismereteinek fejlesztéséhez,
i) ifjúsági programok (pl. nyári táboroztatás) szervezésével aktív részvétel a gyermekek és az ifjúság közösségi neveléséhez, a fiatalkorú bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, az alkoholizmus, a dohányzás elleni küzdelemhez.
A polgárőrség erőssége a bűnmegelőzésben különösen:
a) az országos hálózata,
b) a szervezetek egysége,
c) az önkéntesség,
d) az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység,
e) a bizalomra épülő felelősségvállalás,
f) a törvényesség,
g) az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása, valamint
h) a politikasemlegesség és a pártfüggetlenség.
A polgárőrök a közterületek biztonságának fenntartása érdekében évente több mint hétmillió szolgálati órát teljesítenek, több tízezer jogsértést akadályoznak meg jelenlétükkel, fellépésükkel. A települési polgárőrségek a rendőrség, a környezetvédelmi hatóságok, az önkormányzatok közbiztonság-védelmi tevékenységének legjelentősebb lakossági támogatói. Több száz településen, ahol nem működik rendőri szervezet, a polgárőrök gondoskodnak a közbiztonság fenntartásáról. A határ menti települések polgárőrségei nagy szerepet vállalnak az államhatár őrizetében, a határrend fenntartásában önálló vagy határőr járőrrel közös szolgálat keretében. A polgárőrség létének, működésének, további fejlesztésének jelentősége - figyelemmel a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Programjában foglaltakra is - különösen abban áll, hogy:
a) A szervezet elősegíti a „közösségi rendvédelem” fokozatos kiépítését.
b) Előmozdítja az állampolgárok aktivitását a bűnüldözés segítése terén.
c) Meglévő társadalmi bázisként ösztönzi az önkormányzatok bűnmegelőzésben történő egyre nagyobb fokú szerepvállalását.
d) Képessé válik állami közfeladatok átvállalására, önálló vitelére.
e) Pozitív közösségformáló erőként van jelen a települések életében.
6.2. Polgárőr bűnmegelőzési programok és annak eredményei
6.2.1. A nagyvárosok biztonságának növelése
A polgárőrség a nagyvárosok bűnmegelőzési kérdéseivel több év óta foglalkozik szakmai programjaiban és fórumain. Ennek alapvető oka az, hogy a bűnözés elsősorban a városok társadalmi problémája, így a bűnmegelőzési szervezetek is természetes módon keresik ennek megoldási lehetőségeit. Ismeretes, hogy a kis településeken általában jobban érvényesül a polgárőrség közösségformáló, bűnmegelőzési tevékenysége, egyszerűen azért, mert ott a társadalom mozgósító ereje, a közösség összetartozásának érzése jóval nagyobb, mint a nagyvárosokban. Éppen ezért a nagyvárosokban sajátos módon kell megközelíteni a polgárőrség munkáját, külön programot kell megfogalmazni a polgárőrség megerősítése, hatékonyabb tevékenysége érdekében. Az Országos Polgárőr Szövetség 2003-ban Budapesten rendezte meg első szakmai fórumát a nagyvárosi bűnmegelőzés elvi kérdésekről. Ott fogalmazódott meg az igény, erősíteni kell a jövőben ezen a területen a polgárőrség prevenciós tevékenységét.
Alapvetően négy nagy terület került kijelölésre, ahol a polgárőrnek a bűnmegelőzés érdekében dolgoznia kell:
a) a gyermek és oktatási intézmények körzete, különösen
- a drogfogyasztás,
- a közlekedési balesetek, és
- a szexuális bűncselekmények megelőzése érdekében;
b) az idegenforgalmi területek, különösen
- a lopás, gépjárműfeltörés,
- a rendzavarás megelőzése,
- a közterületek rendje fenntartása érdekében;
c) a lakosság érdekében dolgozó intézmények,
- lopás, rongálás, baleset-megelőzés, valamint
d) a lakóterületeken, ahol elsősorban
- a betörések megelőzése,
- a közterület használata,
- a parkolási szabályok betartása,
- a kutyatartás szabályai,
- a köztisztaság, közegészségügy érdekei,
- a közvilágítás problémái jelentik a fő feladatot.
Nagyvárosi bűnmegelőzési programunkban leginkább a gyermekintézmények körzetében vagy azokon belüli polgárőr jelenlét (pl. a „biztonságos folyosó” a balesetek, vagyon elleni cselekmények megelőzésére) a legismertebb. Ennek a keretében merült fel a legélesebben a „látható polgárőrség” igénye, hiszen itt a preventív hatást leginkább a jelenlét biztosíthatja.
6.2.2. A polgárőrség drogmegelőzési programja
Az Országos Polgárőr Szövetség 2002-2003. évben indította meg részletesen kidolgozott tematika alapján drogmegelőzési programját. Ez a program elsősorban a gyermek- és fiatalkori bűnözés, illetve az áldozattá válás megelőzése társadalmi feladatkörébe sorolható, amely szinte azonnal nagy népszerűségre tett szert elsősorban a pedagógusok körében, akik jelentős számban vettek részt a felkészítő tanfolyamokon.
A gyermekek részére szervezhető foglalkozások segítéséhez szükséges eszközöket pályázat útján nyerhetik el azok a polgárőr egyesületeknek, amelyek vállalták, hogy:
a) működési területükön a drogtáska segítségével a polgárőrség drogmegelőzési programjának folyamatos népszerűsítését, elsősorban az általános és középiskolák tanulói körében,
b) a rendőri szervek felkérésére a drogtáska bemutatásával bekapcsolódnak a rendőrség kábítószer ellenes programjaiba.
6.2.3. Az idegenforgalmi körzetek biztonsága
Különösen a nyári idegenforgalmi idényben fontos, hogy a polgárőr egyesületek tagjai fokozott figyelmet fordítsanak a kiránduló- és üdülőhelyek biztonságára. A fő figyelmet a főváros, a Balaton, a Dunakanyar és a gyógyturizmussal érintett városok bűnmegelőzési feladataira irányul. Az ott működő egyesületek feladatának egy része a közterületi szolgálatellátás, egy része a szükséges tájékozató kiadványok, szórólapok terjesztése. Az idegenforgalmi feladatok minden esetben a rendőrséggel szoros együttműködésben kerülnek végrehajtásra.
6.2.4. A bűnmegelőzési táborok
A polgárőrség több év óta rendszeresen szervez középiskolai diákok, valamint fiatal rendőrök és határőrök bevonásával nyári bűnmegelőzési táborokat. A kellemes időtöltés mellett itt a fiatalok megismerkednek a rendvédelmi szervek munkájával, a lakossági bűnmegelőzés lehetőségeivel, tájékoztatókat kapnak a lakossági bűnmegelőzés lehetséges módszereiről.
Az Országos Polgárőr Szövetség a jövőben törekszik a rendőrség segítségével országos méretűvé fejleszteni sikeres nyári bűnmegelőzési táborait. A fiatalok részére szervezett bűnmegelőzési táborokat a nyári iskolai szünet teljes időtartama alatt, első időszakban legalább megyénként egy-egy helyszínen kívánja működtetni. Már jelenleg is hazánkban két helyen, az egyik az OPSZ által szervetett, a másik Debrecenben a Víg-kend majorban kerül megrendezésre.
Ehhez azonban:
a) meg kell találni, és fel kell használni a már most is rendelkezésre álló központi pályázati forrásokat,
b) fel kell kérni azokat a pedagógusokat és bűnmegelőzési szakembereket, akik képesek és vállalják a gyermekek és a fiatalok táboroztatását,
c) meg kell nyerni az önkormányzatokat, gazdasági társaságokat, állami intézményeket, hogy a rendelkezésükre álló, kihasználatlan, arra alkalmas ingatlanokat e nyári programhoz rendelkezésre bocsássák,
d) az oktatási intézményekben meg kell hirdetni, és vonzó programok összeállításával a nyári polgárőr bűnmegelőzési táborokat népszerűvé kell tenni a szülők, a gyermekek és a fiatalok körében.
6.2.5. Polgárőr bűnmegelőzési és balesetmegelőzési akciók
A polgárőrség talán legnagyobb népszerűségnek örvendő, látványos, koncentrált bűnmegelőzési fellépése. Nyáron és a tanévkezdés időszakára időzített eseménysorozat során a polgárőrök önállóan és a rendőrség helyi szerveivel szoros együttműködésben bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági feladatok végrehajtásában vesznek részt. Ezenkívül a rendőrséggel közösen az EU által előírt dispol akciókban és egyéb országos és helyi akciókban is részt vállal a polgárőrség .
A fokozott akciók legfontosabb célja:
a) a tanévkezdés időszakában a gyermekbalesetek megelőzése,
b) a gyermekek sérelmére irányuló jogsértő cselekmények (kábítószer és pornográf termékek terjesztése, pedofilia és egyéb erőszakos jellegű cselekmények) megakadályozása,
c) a vagyon elleni bűncselekmények, elsősorban a betöréses lopások, a terménylopások megelőzéséhez szükséges lakossági önvédelmi készségek kialakítása, fejlesztése, állandósítása,
d) a polgárőrség bűnmegelőzési, vagyonvédelmi, kármegelőzési és áldozatvédelmi propaganda tevékenységének további kiterjesztése,
e) a határrendészet idegenrendészeti akcióiba történő bekapcsolódás,
f) tanyákon élő időskorúak rendszeres látogatása, ott ennek érdekében járőrszolgálat teljesítése.
A polgárőr szervezetek a Polgárőr Bűnmegelőzési Hónap előkészítése és végrehajtása során az alábbi főbb tennivalókra irányítják figyelmüket:
a) Felkérik a települések polgármesterét, önkormányzati képviselő testületét, a helyi rendőri és határőrizeti szervek vezetőit lakossági fórumok szervezésére, ahol áttekintik a helyi közbiztonság helyzetét, az önkormányzat, a lakosság figyelmét ráirányítják az állampolgárokat érintő közbiztonsági kockázatokra.
b) Fokozzák a járőr, valamint a figyelő-jelző szolgálatok gyakoriságát elsősorban a települések pince-, hétvégi ház- és üdülőövezeteiben. A szolgálatok keretében felkeresik a téli időszakban lezárásra kerülő létesítmények üzemeltetőit, tulajdonosait, felhívják figyelmüket a betörések, káresemények elkerülése érdekében ajánlott megelőző intézkedésekre. Ennek során a tulajdonosok, üzemeltetők részére bűnmegelőzési tájékoztató anyagokat adnak át.
c) A megyei és a helyi írott és elektronikus sajtó segítségét kérve, az adott régió illetve település problémáira koncentrálva rendszeresen hírt adnak a bűncselekmények és a közlekedési balesetek megelőzése, az ifjúság védelme érdekében tett lépéseikről, kezdeményezéseik eredményeiről.
d) Csatlakoznak a rendőrség által az általános iskolák környékére szervezett közlekedésbiztonsági, baleset-megelőzési szolgálatokhoz. A közös szolgálatok mellett gondoskodnak az önálló polgárőr jelenlét biztosításáról is. A közlekedésbiztonsági feladatokon túl segítséget nyújtanak a gyermekekre veszélyt jelentő deviáns személyek távoltartására, felfedéséhez, jogsértő magatartásuk elhárításához. Tapasztalataikról jelzést adnak az illetékes rendőri szerveknek.
e) A terménylopások megelőzése, megakadályozása érdekében közös mezőőr-polgárőr szolgálatokat szerveznek.
f) Rendszeresebbé teszik szolgálati jelenlétüket a posták és a takarékszövetkezetek objektumainak környékén.
g) Az akcióban résztvevő polgárőrök feladataikat demonstratív módon, a polgárőrséghez való tartozást kifejező öltözékben és jelzésekkel teljesítik.
A bűnmegelőzési hónapok hatására érzékelhetően javult a lakosság önvédelmi készsége, csökkentek az iskolák körzetében a gyermekbalesetek, valamint a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma.
6.2.6. A „Szomszédok Egymásért Mozgalom”
A polgárőrség keretein belül a „Bűnmegelőzési, határ- és vámrendészeti” munkabizottság foglalkozik a Szomszédok Egymásért Mozgalom (röviden: SZEM) szervezésével. A mozgalom lényege, hogy az egymás szomszédságában lakók az átlagosnál sokkal jobban figyelnek, vigyáznak egymás értékeire és közvetlen lakókörnyezetükre, felelősséget éreznek saját és mások személyi, tárgyi értékei iránt. Az egymás iránti figyelem és felelősségvállalás eredményeként nyilvánvalóbbá válhatnak a gyanús események, és - ha bizonyossá vagy akár csak feltételezhetővé is válik, hogy azok törvénysértéshez, károkozáshoz vezethetnek - lehetőség nyílik időben a rendőrség, vagy a polgárőrség értesítésére. Ugyanígy nagyobb az esély arra, hogy az egyedül élő, az idős vagy a beteg ember időben jusson segítséghez. A mozgalom biztonságot nyújt az egyénnek, a családnak akkor is, ha bármennyi időre elhagyja otthonát, de nagyobb biztonságot nyújt az otthonlévőknek is.
A SZEM célja:
a) helyi szinten csökkenteni a bűnözési lehetőségeket azáltal, hogy elriasztjuk a leendő tolvajokat, garázdákat, vandálokat,
b) kialakítani a közösségi szellemet, így mindenki hozzájárulhat a saját és mások tulajdonának védelméhez, kölcsönös együttműködésen és a párbeszéden keresztül.
c) tájékoztatni a gyanús személyekről és tevékenységekről azokat a segítőket, akik közvetlenül tartják a kapcsolatot a rendőrséggel vagy a polgárőrökkel.
A SZEM bármely lakóközösségben létrehozható (lakótelep, családi házas övezet, falu, hétvégi telkek, nyaralók, garázsok), s működése igazából akkor optimális, ha a lakóközösségnek legalább egy részét sikerül bevonni. A szerveződés valójában nem igényli bejegyzett társadalmi szervezet (pl. egyesület) létrehozását. Elegendő, ha a lakóközösség elhatározza, hogy részt vesz a mozgalomban, de nem hoz létre ehhez formális egyesületet.
Ma Magyarországon számos helyen működnek SZEM közösségek, akár egyesületi formában, akár informálisan. A polgárőr szervezetek általános bűnmegelőzési feladataik részeként, a lakossági kapcsolataik fejlesztése, a bűnmegelőzési tájékoztató munka, valamint az értesítési és reagálási lehetőségek biztosításával gondoskodnak e kétségkívül hasznos bűnmegelőzési módszernek a népszerűsítéséről és fenntartásáról. |