7.6. A törvényesség betartása polgárőr szolgálatban
A jogot tisztelő, annak előírásai maradéktalan betartásával tevékenykedő ember is nehéz helyzetbe kerülhet, ha nem ismeri a jog legfontosabb előírásait, s megsért olyan normákat, ami alapján a törvény előtt felelősséggel tartozik. Különösen így van ez a bűnmegelőzés direkt, szituációs módszereit alkalmazó polgárőr esetben, hiszen a szolgálat fokozott figyelmet, nem egy esetben kockázatvállalást igénylő időszakaiban is meg keli őriznie hidegvérét, tudnia kell gondolkodni, és helyesen kell megválasztania esetlegesen szükségessé váló beavatkozásának nemcsak legcélszerűbb, hanem jogilag is támadhatatlan formáját. Jegyezzünk meg tehát néhány olyan bűncselekmény törvényi tényállását is, amelyet a legnagyobb jó szándékkal fellépő ember is megvalósíthat, ha nem figyel, ha túlzottan elragadja az indulat, vagy nem méri fel kellően az esetleges következményeket.
Ilyen például a testi sértés, amely megvalósulhat a törvény által adott helyzetben megengedett megfogás, visszatartás esetén is. A Btk. szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el. Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, a kényszerítés bűntettét követ el.
Önbíráskodást követ el az, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze (például birtokvédelem jogos önhatalommal).
Személyi szabadság megsértése bűntettet követ el az, aki mást személyi szabadságától megfoszt. Súlyosabb a bűncselekmény megítélése, ha azt
a) aljas indokból vagy célból,
b) hivatalos eljárás színlelésével,
c) a sértett sanyargatásával,
d) jelentős érdeksérelmet okozva,
e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Magánlaksértésnek minősül, ha valaki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad. Súlyosabban bírálják el az elkövető cselekményét, ha az elkövető másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) csoportosan megy be, vagy ott bent marad.
Magántitok megsértését követheti el az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi.
Visszaélés személyes adattal bűncselekményének minősül annak a cselekménye, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. A büntetés súlyosabb, ha az fent meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett, vagy különleges személyes adatra követik el.
Rágalmazást követ el az, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Súlyosbító körülményként ítélik meg, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Becsületsértés, ha valaki a rágalmazás esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.
Ismétlő kérdések:
1. Mit nevezünk bűncselekménynek?
2. Mi a különbség egy bűncselekmény szándékos vagy: gondatlan elkövetése között?
3. Mi a különbség a bűntett és a vétség között?
4. Melyik jogszabály sorolja fel a bűncselekményeket?
5. Kik lehetnek egy bűncselekmény elkövetői? Értelmezze az egyes elkövetők szerepét a bűncselekmény megvalósításában!
6. Miért fontos, hogy a polgárőr felismerje a bűncselekményt vagy,' annak elkövetésére irányuló magatartást (kísérletet)?
7. Hasonlítsa össze a lopás, a sikkasztás és a rablás vagyon elleni bűncselekmények elkövetési magatartásait!
8. Mi a különbség a jogtalan elsajátítás és a lopás között?
9. Hasonlítsa össze a garázdaság és a rendbontás törvényi tényállásait!
10. Miért fontos polgárőr szolgálatban a jogkövető magatartás szigorú megtartása?
11. Sorolja fel a büntethetőséget kizáró okokat!
12. Melyek a büntethetőséget megszüntető okok?
13. Ismertesse a szabálysértés fogalmát!
14. Milyen közlekedési szabálysértéseket ismer?
15. Mely közlekedési szabálysértések idéznek elő közlekedési baleseteket?
16. Milyen közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket ismer?
Gyakorlati feladat:
Gyűjtsön össze az elmúlt néhány hónapban a településük, megyéjük területén, közterületen elkövetett 10-15 bűncselekményről szóló újságcikket, tudósítást, rendőrségi tájékoztatót!
Elemezze az elkövetési magatartásokat, értékeljék, ezek alapján hogyan lehet felismerni a bűncselekmény tényét egy tetten érés esetén.
Vonjon le következtetéseket arról, hogy a bűncselekmény, annak elkövetési helye, ideje, az elkövető személye és az elkövetési magatartás, valamint a bűncselekmény sértettje és annak tevékenysége között milyen ok-okozati összefüggések figyelhetők meg.
|