II. 
A POLGÁRŐR 
  
2.1. A polgárőrrel szemben támasztott követelmények 
A polgárőr a helyi polgárőr szervezet tagja, a polgárőrségről szóló törvényben, valamint a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést. 
  
Az Országos Polgárőr Szövetség tagszervezeteiben polgárőr lehet minden büntetlen előéletű magyar vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki: 
a)         a polgárőr szervezet célkitűzéseivel egyetért; 
b)        azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül, szabadidejében tenni kíván; 
c)         polgárőr egyesület a tagjai soraiba felveszi és sikeres polgárőr alapismereti vizsgát tett. 
  
A polgárőr szervezet számára jelentős anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó jogi vagy természetes személyek a közgyűlés döntése alapján a polgárőrség (egyesület, szervezet) pártoló tagja címet nyerheti el. A pártoló tagságot a szervezet oklevéllel ismeri el. A polgárőr szervezet a polgárőrség érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján természetes személynek „tiszteletbeli tag” címet adományozhat. 
  
Követelmények a polgárőrrel szemben: 
a)       aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a polgárőrség célkitűzéseinek megvalósításában, a polgárőr szolgálatok teljesítésében; 
b)      tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevő korrekt emberi kapcsolatok kialakítását; 
c)       érezzen felelősséget szűkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyugalmáért, vállaljon kezdeményező szerepet annak megvalósításában; 
d)       ne valljon magáénak, ne fogadjon el, és ne terjesszen szélsőséges nézeteket, utasítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatartozáshoz, vallási meggyőződéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkriminatív magatartást vagy megnyilvánulást; 
e)       ápolja a polgárőrségre és az egyesületek életére jellemző bajtársi szellemet, képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, bajbajutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget; 
f)        támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevékenykedő állami és önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában; 
g)       ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek; 
h)       vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjön közre azok elhárításában. 
  
A fenti követelmények ismételt szándékos vagy gondatlan megszegését a polgárőr szervezet etikai vétségnek minősítheti. 
  
2.2. A polgárőr jogai és kötelezettségei 
A polgárőr a magyar állampolgárt megillető, valamint a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek keretében végzi bűnmegelőzési, és a közbiztonság, közrend védelme érdekében kifejtett önkéntes szolgálatát. Ennek részleteit „a polgárőr intézkedések” című fejezetben tárgyaljuk. 
  
A polgárőr köteles a polgárőrség célkitűzései, az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében 
a)       aktív tevékenységet folytatni; 
b)       a polgárőr szervezetek saját és ideiglenes használatra kapott vagyontárgyait a tőle elvárható gondossággal megóvni, azokat rendeltetésszerűen használni; 
c)       az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményekről az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni; 
d)       felkérésre segítséget nyújtani az eljáró hivatalos szervek munkájához; 
e)       a rendvédelmi vagy más szervekkel történő együttműködés során tudomására jutott állam- vagy szolgálati (üzleti) titkot megőrizni; 
f)        tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni. 
  
A polgárőr jogosult az állampolgári jogok keretében: 
a)        saját illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadást elhárítani (jogos védelem), 
b)       beavatkozni végszükség helyzetben, 
c)        a birtokvédelem keretében jogos önhatalmat gyakorolni, 
d)       arra törvény által feljogosított hivatalos személy felkérésével igazoltatást kezdeményezni, 
e)       feljelentést tenni bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén. 
  
A polgárőr jogosult a polgárőrségről szóló törvényben biztosított jogok keretében: 
a)      a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani (köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni), 
b)      gázspray-t magánál tartani és kizárólag jogos védelmi helyzetben használni, 
c)      a törvényben meghatározott esetekben jelzőőri feladatokat ellátni, 
d)      a rendőrséggel való együttműködés keretében a körözött gépjárművek azonosításában részt venni. 
  
A polgárőr az állampolgárt terhelő kötelezettségek keretében köteles: 
a)       segítséget nyújtani sérült vagy közvetlen veszélyben lévő személynek. 
b)        teljesíteni a jogszabályban előírt bejelentési, értesítési (pl. tűz, katasztrófaveszély, stb.) kötelezettségeket. 
c)       eleget tenni a jogszabályban meghatározott közreműködési (pl. veszély elhárítása) kötelezettségének. 
  
A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amelyen jól látható módon a Polgárőrség feliratot kell elhelyezni. Más felirat (pl. Bűnmegelőzés, Faluőrség, stb.) nem alkalmazható. Gyakorlatilag tehát a polgárőrt formaruha-viselési kötelezettség terheli, amelynek alapvető eszköze a megkülönböztető - és nem a láthatósági - mellény. A mellény a polgárőrnek más személyektől való megkülönböztetésre és a polgárőr jelenlét jelzésére szolgál, színe bármilyen - sárga, kék, narancssárga, piros, stb. - lehet, amellyel a megkülönböztetés célja adott élethelyzetben (pl. nappal kék, éjszaka vagy tömegben a sárga mellény ajánlott) elérhető. A polgárőr az egyesülete által elfogadott formaruhát is viselhet, az azonban nem lehet megtévesztő, azaz a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához nem lehet hasonló. A megkülönböztető mellényen vagy a formaruhán hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem lehet használni. 
  
  
  
2.3. A polgárőrre vonatkozó tiltó rendelkezések 
A polgárőr hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért szolgálata során nem keltheti sem megjelenésében, sem tevékenységében hivatalos személy látszatát. 
A polgárőr kényszerítő eszközt nem alkalmazhat. Miután - más arra jogosult szervezetekre vonatkozó törvényektől eltérően - a polgárőr törvény nem határozza meg a kényszerítő eszköz fogalmát, illetve körét, így ennek a tiltó rendelkezésnek az értelmezése pillanatnyilag rendkívül nehéz. Egyelőre - jobb példa nem lévén - a gumibotot, a bilincset, az elektromos sokkolót, és a szolgálati kutyát sorolhatjuk ebbe a tilalmi körbe, kivéve a gázspray-t, de csak jogos védelmi helyzetben alkalmazhatja (lásd 8.3.2.: A polgárőr legújabb jogosultságai). A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt (lásd 7.5.: A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó szabályok.).  
  
A polgárőr tevékenysége során nem viselhet lőfegyvert. Lőfegyvernek minősül a 2004. évi XXIV. törvényben meghatározott tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A polgárőr törvény tiltó rendelkezése generális tilalmat jelöl, tehát polgárőr szolgálatban az sem viselhet lőfegyvert, aki egyébként más jogcímen annak viselésére jogosult lenne. 
  
2.4. A polgárőr jogalanyisága és jogi védelme 
  
A polgárőr jogi védelmének helyes értelmezése két jogszabályból vezethető le: 
Ø      a büntető törvénykönyvből (1978. évi IV. törvény, Btk.); 
Ø      a módosított polgárőrségről szóló törvényből (2006. évi LII. törvény, Pötv.). 
  
A Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a polgárőr mikor minősül közfeladatot ellátó személynek. A Btk.137. § 2/i. pontja szerint közfeladatot ellátó személy: a polgárőr, a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban. 
  
A Pötv.1. § (2) bekezdése szerint a polgárőr a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy. 
A fenti rendelkezésekből adódóan tehát a polgárőr bizonyos feltételek fennállása esetén közfeladatot ellátó személynek minősül, ezért fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. 
A közfeladatot ellátó személy a feladatait jogszabály alapján látja el, de eljárása nem minősül hivatalos eljárásnak.  
  
A közfeladatot ellátó személy jogalanyisága megállapíthatóságának feltétele: 
    - a polgárőr a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatot lát el, és
 
    - kizárólag a polgárőri tevékenységgel összefüggésben illeti meg a közfeladatot ellátó személy jogalanyisága.
 
 
  
1. A Pötv. csupán a 6. §-ban tesz konkrét említést a polgárőrség feladatairól. Erre tekintettel a polgárőrség feladatai különösen: 
a) a közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa-és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés; 
b) a bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése; 
c) a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel; 
d) folyamatos kapcsolattartás a Pötv. 2. § (1) bekezdésében felsorolt együttműködő - helyi, területi és országos hatáskörű - szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában; 
e) közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában; 
f) önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a Pötv. 2. § (1) bekezdése szerinti együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében; 
g) közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában. 
Amint látható, a jogalkotó igen széles körűen írja le a polgárőrség legfontosabb feladatait. A kialakult gyakorlat alapján megállapítható, hogy a polgárőr egyesületek által végzett konkrét tevékenységek mind besorolhatók a fent említett hét tevékenységi csoport valamelyikébe. 
Amennyiben a polgárőr olyan feladatot végez, amely nem függ össze közvetlenül a polgárőri tevékenységgel, nem részesül fokozott büntetőjogi védelemben. 
  
2. A Pötv.-t módosító törvény pontosítja, hogy a polgárőr kizárólag tevékenységének ellátása során minősül közfeladatot ellátó személynek. Bár ennek megítélése szorosan összefügg az előző pontban írtakkal, a kizárólagosságnak is fenn kell állnia, mert a két feltétel együttes fennállása esetén részesül csak fokozott büntetőjogi védelemben a polgárőr. 
Az, hogy a polgárőr ténylegesen polgárőri tevékenységet lát-e el, az a legegyszerűbben abból állapítható meg, hogy azt az adott egyesületnél előre tervezték, és az Egységes Egyesületi Szolgálatjelentő lapon bejelentették-e vagy sem. Ugyanis az OPSZ Szolgálati Kézkönyvének előírása szerint a polgárőr szolgálatának teljesítését a polgárőr egyesületnél nyilván kell tartani. Erre szolgál az említett szolgálatjelentő lap. 
  
Mind ez azért fontos tehát tisztázni, mert csak a fenti kritériumok együttes fennállása esetén részesül a polgárőr, mint közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi védelemben. 
  
A fokozott büntetőjogi védelem a polgárőrt megilleti: 
a)      saját jogon; 
b)      más személy támogatójaként. 
  
a)      Saját jogon 
A polgárőrt saját jogon, mint közfeladatot ellátó személyt illeti meg a fokozott büntetőjogi védelem. Ezt a Btk. a Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekménnyel juttatja kifejezésre. A Btk. 230. § kimondja, hogy a Btk. 229. § rendelkezései (a hivatalos személy elleni erőszak bűntette) szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. 
  
A hivatalos személy elleni erőszak bűntettét az valósítja meg, aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, továbbá akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének megvalósulásához az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a sértett közfeladatot ellátó személy, illetve e minőségében jár el (ezért is fontos, hogy a polgárőr a szolgálatban a polgárőrséghez tartozását mindenki számára jól láthatóan jelző felirattal ellátott öltözetet viseljen). Az elkövetőnek ebben a tényben való tévedése ugyanis kizárhatja a büntetőjogi felelősségét e minősítésre nézve. 
  
A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek: 
a.       a hivatalos személy jogszerű eljárása teljesítésének akadályozása, 
b.       intézkedésre kényszerítése,  
c.       eljárása alatti bántalmazása, 
d.       eljárása miatti bántalmazása 
  
A hivatalos személy akadályozása 
Akadályozásnak az olyan magatartás tekinthető, amely a jogszerű eljárás megkezdését, folytatását, vagy befejezését gátolja, nehezíti, késlelteti, intenzitását csökkenti. Az akadályozás megvalósításához eredmény létrejötte nem szükséges, a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. 
  
A hivatalos személy intézkedésre kényszerítése 
A hivatalos személy intézkedésre kényszerítéséről akkor lehet beszélni, ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsítva, olyan jogilag értékelhető tevékenységet fejtsen ki, amelyre hatáskörénél fogva egyébként is jogosult volna.  
  
A hivatalos személy bántalmazása 
Hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazásról ennél az elkövetési magatartásnál akkor beszélünk, ha az elkövető a sértett alany testét erőszakosan, durván érinti.  
  
A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének fontos tényállási eleme az elkövetés módja, vagyis a hivatalos személy elleni erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása. Mind az erőszaknak, mind a fenyegetésnek személy ellen kell irányulnia.  
  
Fontos tényállási feltétele az is, hogy a passzív alany a cselekmény elkövetésekor jogszerű eljárást teljesítse és erről az érdekelt állampolgárok tudomást szerezzenek. 
A bűncselekmény elkövetése szempontjából teljesen mindegy, hogy az elkövető melyik tevékenységi mozzanat alkalmával gyakorol erőszakot. A lényeg az, hogy az elkövető az erőszakot akkor alkalmazza, amikor hivatalos személy, a hivatalos kötelességéhez tartozó tevékenységi sorozatot már megkezdte, de nem fejezte be. 
  
A hivatalos személyt nem csak a szó szoros értelmében vett közhatalmi tevékenységének a kifejtése során illeti meg a fokozott büntetőjogi védelem, hanem általában a szolgálata, munkaideje alatt, amikor felkészül, illetve készenlétben áll az esetleges intézkedésre, és az ellene irányuló - erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő - ráhatás akadályozza a tervezett, vagy szükségessé váló intézkedés megtételét. 
  
b)  |