A köznyugalom elleni bűncselekmények közül elsőként említjük a garázdaságot, amely olyan vétségnek minősülő kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A garázdaság bűntett akkor, ha

a)       csoportosan,

b)       a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.

Közveszéllyel fenyegetést valósít meg az, aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.

Rendbontás vétségének elkövetője, aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Bűntettnek minősül, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. A Btk. alkalmazásában nyilvános rendezvénynek minősül a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

7.4. Szabálysértési ismeretek

7.4.1 A szabálysértésekről általában

Szabálysértésnek minősül az a magatartás, amely veszélyezteti az együttélési szabályokat, akadályozza, vagy zavarja a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó szabályokba ütközik. Van olyan jogellenes magatartás, amelynek kettős alakzata van: a jogszabályokban meghatározottak szerint lehet szabálysértés (például a lopás 20 000 Ft értékhatár alatt) és bűncselekmény is (például a lopás 20 000 Ft értékhatár felett).

A szabálysértések a szabálysértési kódexben találhatók. A kódex két részből áll:

1.      1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről.

2.      A kódex második része: 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről.

A szabálysértések döntő többsége a Kormányrendeletben található.

A szabálysértésekről szóló törvény maga is két fő részből áll:

1.      az általános részből, és

2. a különös részből.

Az általános részben találhatók valamennyi szabálysértésre vonatkozóan a rendelkezések; a különös rész a súlyosabb társadalmi veszélyességű szabálysértéseket tartalmazza. (A tulajdon elleni szabálysértés és a garázdaság szabálysértés a bűncselekmények tárgyalásánál található.)

A szabálysértési törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a törvény meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében azt a jogot, hogy az érintettek az e törvényben meghatározott feltételek mellett bírósághoz fordulhatnak.

7.4.2. A szabálysértés törvényi fogalma

Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.

7.4.3. A törvény hatálya

A szabálysértések a belföldön elkövetett cselekményekre vonatkoznak állampolgárságra tekintet nélkül. Az önkormányzati rendelettel megállapított szabálysértések hatálya csak az adott önkormányzat illetékességi területére terjed ki.

A törvény területi és személyi hatálya

E törvényt - ha törvény kivételt nem tesz - a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik. A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés, illetőleg a viszonosság az irányadó. A viszonosság fennállása kérdésében az igazságügyi és rendészeti miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.

A törvény időbeli hatálya

A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

A szabálysértésért való felelősség

A szabálysértést – a bűncselekményhez hasonlóan – szándékosan vagy gondatlanul lehet elkövetni. Szabálysértés miatt tehát az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

Felelősséget kizáró oknak minősül a gyermekkor (14. életévét be nem töltött személy), a kóros elmeállapot, a kényszer vagy fenyegetés hatása alatti elkövetés, a tévedés, valamint a jogos védelem és a végszükség. Nem lehet azonban alkalmazni a felelősséget kizáró okokat abban az esetben, ha az elkövető a jogellenes cselekményét önhibájából ittas vagy bódult állapotban követte el.

Az elkövetők

A szabálysértés elkövetője lehet:

Ø      tettes,

Ø      társtettes,

Ø      felbujtó és

Ø      bűnsegéd.

7.4.4 A fontosabb szabálysértések

Tiltott kéjelgés szabálysértését az követi el, aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg.

E szabálysértés elkövetője elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Súlyosabban minősül az elkövető magatartása, és elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

Ø      a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

Ø      nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

A szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Természetvédelmi szabálysértésért felel az az elkövető, aki

a)      a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b)      természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,

c)      védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

d)      a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti.

A szabálysértés elkövetéséért a szabálysértő százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A b) pontban meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfajegyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve a természetvédelmi szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Ha egy fentebb említett, védett természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.

E szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.