A Polgárőrség Szolgálati Kézikönyvét (továbbiakban: Kézikönyv)

- a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény (továbbiakban: Ptv),

- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és az

- Országos Polgárőr Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata alapján, továbbá

- a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv),

- a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet,

- a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozó tevékenység szabályairól

szóló 2005. évi CXXXIII. törvény,

- a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.

törvény,

- a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, és a veszélyes anyagokkal

kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény,

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.

évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv),

- a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk),

- a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (továbbiakban: Ptk),

- a Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény,

- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és a

- KRESZ egyes vonatkozó előírásainak figyelembevételével

az Országos Polgárőr Szövetség Elnöksége 2006. szeptember 1-én ELN/31/2006 számú

határozatával fogadta el.

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette:

Szaklektorok: Haraszthy László

(Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

Jenéi Zoltán (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) dr.

Sütő Tamás hőr. vezérőrnagy (Határőrség) dr. Szabadi! Árpád r.

dandártábornok (ORFK)

ISBN 9630609096

Felelős kiadó: DR. TÚRÓS ANDRÁS OPSZ-elnök

Szerkesztő: Szántó Gábor

Készült a Ciceró Kft. gondozásában

Nyomás: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

 

 

 

1. A Szolgálati Kézikönyv (a továbbiakban: Kézikönyv) azzal a rendeltetéssel készült, hogy a polgárőr szervezetek tevékenységi körébe tartozó, az állampolgárok közösségei által vállaltfeladatok ellátásának egységes rendjét meghatározza annak érdekében, hogy a polgárőrök szolgálat közbeni tevékenysége megfeleljen a törvényességnek, a vonatkozó jogszabályok előírásainak, az emberi jogok tiszteletben tartásának és a polgárőr mozgalom alapvető céljainak. Továbbá útmutatást adjon az önálló jogi személyiségű polgárőr tagszervezeteknek tevékenységük és szolgálatellátásuk zavartalan végzéséhez.

2. A Kézikönyvet a szervezeti és működési kérdéseket illetően az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályával és Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint Etikai (Fegyelmi) Eljárási Szabályzatával együtt kell alkalmazni és kezelni.

 

 

3. A Kézikönyv hatálya kiterjed az Országos Polgárőr Szövetséghez tartozó (a továbbiakban: OPSZ), a megyei és a budapesti polgárőr szövetségekre (a továbbiakban: területi szövetségek), a polgárőr egyesületekre és azok tagjaira.

 

 

4. A Ptv. alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban Btk.) meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.

5. A polgárőr

a) a közbiztonság fenntartását hivatásszerűen végző szerv (rendvédelmi szervek) tagjának jogszerű intézkedéséhez nyújtott segítsége során és azzal összefüggésben a hivatalos személy támogatójára (Btk. 231. §) vonatkozó, továbbá

b) a külön jogszabály által meghatározott állami szervvel, önkormányzatokkal kötött megállapodás (pl.: együttműködési megállapodás) alapján végzett, közfeladatnak minősülő tevékenysége során a közfeladatot ellátó személyre vonatkozó jogi védelemben részesül (Btk. 230. §).

 

 

6. A Polgárőrség tevékenysége során kölcsönösen együttműködik:

a) a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel,

b) a rendőrséggel, a határőrséggel, a katasztrófavédelem, illetve

c) a vám- és pénzügyőrség szerveivel,

d) a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a természetvédelmi őrszolgálattal,

e) a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal,

f) az önkormányzati mezei őrszolgálat mezőőreivel,

g) a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával,

h) továbbá amely szervezettel (pl. Magyar Posta, MÁV Zrt., mobil telefontársaságok stb.) a szövetség (egyesület) megállapodást köt.

7. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti.

8. Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott események helyszínén való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki.

9. Az együttműködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.

 

 

10. A Ptv. alapján a Polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak. A Polgárőrség a lakosság bizalmából működik.

11. A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a „POLGÁRŐRSÉG" feliratot helyezheti el (2. és 3. számú melléklet).

A ruhán/gépjárművön a „POLGÁRŐRSÉG" felirat - alatta, kisebb betűmérettel -kiegészíthető a „CIVIL CRIME PREVENTION" felirattal, valamint a település/egyesület/szövetség emblémájával, amelyek kar-felvarróként is alkalmazhatók.

12. A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, és nem viselhet lőfegyvert.

13. A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető felsőruházatot (kék vagy láthatósági sárga mellényt, illetve dzsekit stb.) köteles viselni, amely jól látható „POLGÁRŐRSÉG" felirattal van ellátva. Ez alól kivétel, ha valamely rendészeti szerv speciális figyelőszolgálatot kér. A polgárőr a szolgálat teljesítésekor köteles magánál tartani polgárőr igazolványát és viselnie kell (kivéve a speciális szolgálatot, amikor csak magánál kell tartania) a polgárőr jelvényt (1. sz. melléklet).

14. A polgárőr tevékenysége során jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, az illetékes szervet nyomban értesíteni.

15. A polgárőr szolgálati fellépése során ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik állampolgár, csak a Btk.-ban és a Ptk.-ban, valamint a büntetőeljárásról és a rendőrségről szóló törvényekben meghatározott esetekben és körülmények között jogosult fellépni (beavatkozni).

a) A polgárőr a szolgálat teljesítése során szeszes italt nem fogyaszthat, és nem állhat alkohol vagy más bódító hatású szer befolyása alatt.

16. A polgárőr a tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.

 

 

 

 

17. A polgárőr szervezetek tevékenységük során az alábbi feladatok ellátását végezhetik:

a) a közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés;

b) bűn- és baleset-megelőzési, áldozatvédelmi, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése;

c) a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel;

d) folyamatos kapcsolattartás a kézikönyv 6. pontjában felsorolt együttműködő -helyi, területi és országos hatáskörű - szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában;

e) közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, az eltűnt személyek felkutatásában;

f) önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a kézikönyv 6. pontjában felsorolt együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében;

g) közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában;

h) közreműködés a települési önkormányzatok felkérésére az önkormányzati rendezvények biztosításában.

A polgárőr szervezetek szövetségének tevékenységét a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint támogatja, feltéve, hogy a polgárőrség legalább három feladatot ellát a fentiekben felsoroltak közül.

 

 

18. Polgárőr szolgálatnak minősül a Polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett minden oktatási-, képzési-, felvilágosító- és propaganda-kiadvány terjesztési, ügyeleti, felügyeleti figyelő-jelző, kölcsönös tájékoztatási, közreműködői és az együttműködőkkel való közös (vagy - felkérésre - önálló) tevékenység, amely

a) a polgárőr szervezet (egyesület) feladattervében (munkatervében) szerepel,

b) a polgárőr szervezet szolgálat-tervezetében előzetesen rögzítésre került,

c) a hatóság hivatalos eljárásában soron kívüli felkérés alapján, vagy

d) bűncselekmény, szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófahelyzet észlelése esetén azonnali közreműködést igényel,

e) továbbá az önállóan végzett megelőző tevékenység.

A polgárőr akkor tekinthető szolgálatban állónak, ha érvényes szolgálatvezénylés alapján a fenti követelményeknek megfelelő feladatokat teljesít. A polgárőr szolgálatának teljesítését a polgárőr egyesületnél nyílván kell tartani.

 

19. A polgárőrnek tevékenysége során eleget kell tennie a törvény által előírt alábbi segítségnyújtási, értesítési és közreműködési kötelezettségeknek, amelyek minden állampolgárra vonatkoznak:

a) mindenki köteles a tőle elvárható segítséget nyújtani sérült vagy közvetlen veszélyben lévő személynek, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van (Btk. 172. §);

b) aki tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv.5. §(l) bek.);

c) a tűzoltásban, a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi-fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel és adatok közlésével köteles mindenki közreműködni (1996. évi XXXI. tv. 6. § (1) bek.);6

d) katasztrófa, vagy veszélyének észlelése, vagy arról való tudomás szerzése esetén mindenki köteles haladéktalanul bejelenteni azt a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak (A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.tv. 24. § (1) bek.);

e) a katasztrófavédelem közvetlen irányításáért felelős vezető felszólítására az állampolgárok és szervezetek a védekezést kötelesek elősegíteni:

• adat és egyéb információk közlésével,

• közvetlen részvétellel,

• a védekezés céljára alkalmas ingó és ingatlan dolog rendelkezésére bocsátásával, igénybevételének tűrésével.

A kötelezettség csak akkor tagadható meg, ha teljesítésével a felszólított önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

 

20. A polgárőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfogni, ha

a) az elkövetési magatartás bűncselekményt valósít meg (tehát szabálysértés elkövetése esetén nincs ilyen jogosultság);

b) az elfogott személy maga a bűncselekmény elkövetője;

c) az elfogott személyt a bűncselekmény elkövetése közben érték tetten.

Az elfogott személyt a polgárőr köteles haladéktalanul átadni a nyomozó hatóságnak, ha erre nincs módja, azonnal értesítenie kell a rendőrséget (Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 127. § (3) bek. és a Ptv. 4. §).

21. Az elfogott személy a hatóság megérkezéséig történő visszatartása, az eltávozás megakadályozása szükség esetén fizikai erő alkalmazásával (megfogással, lefogással) is történhet. A fizikai erő alkalmazása nem fajulhat bántalmazássá, nem okozhat sérülést vagy dologi kárt.

Az elkövetőt nem lehet a helyszínről elvinni, a nyomozó hatóság értesítése előtt még rövidebb vagy hosszabb ideig fogva tartani, kihallgatni stb. Szigorúan tilos a bekövetkezett jogsérelem miatt az elfogott személyt bántalmazni, vagy bármi más módon elégtételt venni.

 

22. A polgárőr saját, illetőleg mások személyi javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása érdekében vagy végszükség esetén beavatkozhat. Amennyiben a jogos védelmi helyzet (Btk. 29. §) vagy a végszükség (Btk. 30. §) fennáll, a Btk-ban nevesített büntethetőséget kizáró okok alapján a beavatkozó cselekménye nem büntethető.

23. A jogos védelem egyik kritériuma a jogtalan támadás, amely kimeríti valamely bűncselekmény törvényi tényállását. A támadásnak megkezdettnek, folyamatban lévőnek vagy közvetlenül fenyegetőnek kell lennie. Nem áll fenn a jogos védelmi helyzet, ha az elkövető felhagy támadó vagy fenyegető magatartásával.

24. A jogos védelem második kritériuma az elhárító cselekmény szükségessége és arányossága. A támadás legyőzéséhez alkalmazott cselekmény (eszköz) szükségességét a támadás minősége, mérve, intenzitása és az adott helyzet mérlegelése alapján kell elbírálni. Az arányosság azt jelenti, hogy a sérelem, amelyet az elhárító cselekmény okoz, ne legyen aránytalanul nagyobb, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna.

25. Végszükségben cselekszik, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.

26. A végszükség törvényi tényállásának legfontosabb jellemzői és kritériumai a következők:

a) a veszély csak „tényleges" lehet,

b) a veszélyhelyzetnek közvetlennek kell lennie,

c) a veszélyt másként nem lehet elhárítani,

d) az elhárító személynek vétlennek kell lennie.

27. A végszükség rendszerint természeti katasztrófák, tűzvész, árvíz, földrengés okozta közveszély esetén fordulhat elő, de előidézheti egy megvadult állat támadása is. A végszükség helyzetet olyan emberi magatartás is okozhatja, amely nem minősül jogtalan támadásnak. A végszükségben beavatkozó személy cselekményét más körülmények között bűncselekményként kellene elbírálni (pl.: támadó állat elpusztítása, magánlakásba behatolás stb.).

 

28. A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják (Polgári Törvénykönyv 188. § (1) bek.). A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja (Ptk. 190. § (2) bek.). Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná (Ptk. 190. § (2) bek.).

29. Önhatalommal nem csak a tulajdonos élhet, hanem a polgárőr is, ha a dolog vagy ingatlan védelmét rá bízták.

30. A jogos önhatalommal történő birtokvédelem, illetve a birtoksérelem megakadályozása történhet:

• saját testi erővel,

• maga által használt eszközökkel,

• mechanikai és elektronikai biztonságtechnikai eszközökkel,

• házőrző vagy őrkutya és

• élőerő alkalmazásával.

 

31. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 24. § (4) bek. alapján a rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására.

32. Abban az esetben, ha a polgárőrnek jogos érdeke fűződik más személy igazoltatására, a rendőr helyszínre hívásával kezdeményezheti az igazoltatást, miután személyazonosságát igazolja.

33. Az igazoltatás kérésének a rendőr akkor tesz eleget, ha:

• a kérőnek jogos érdeke (pl.: kártérítési igény, feljelentés tétel stb.) fűződik ahhoz, hogy megismerje más személy személyazonosító adatait,

• a rendőrhatóság előtt hitelt érdemlően (pl.: okirattal, tanúval) tudja igazolni az adatok megismerésének jogosságát.

 

34. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 171. § (1) bek. alapján bárki tehet feljelentést a tudomására jutott bűncselekmény miatt.

35. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 82. § (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést -ha jogszabály másként nem rendelkezik - szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti.

 

36. A polgárőr a hozzá fordulóknak - a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartása mellett - a szükséges felvilágosítást legjobb tudása szerint adja meg.

 

37. A településeken a lakókörnyezetben és közterületen, valamint mezőgazdasági területeken előforduló bűncselekmények, szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felfedése céljából a polgárőrök figyelő-jelző szolgálatot teljesítenek.

38. A figyelő-jelző szolgálat végrehajtható álló őrökkel vagy mozgó járőrözéssel, folyamatos vagy időszakos megfigyeléssel. Törvénysértés, rendellenesség, nem kívánatos jelenség, esemény észlelése esetén a polgárőr értesíti az intézkedésre jogosult hatóságokat (pl.: önkormányzat, rendőrség, határőrség), szerveket (pl.: mentők).

39. A figyelő-jelző szolgálatot végrehajtó polgárőr leggyakoribb feladatai:

a) a település egészén vagy egy részén a közbiztonság általános állapotának, továbbá

b) a személy- és vagyonbiztonság helyzetének, valamint

c) ismeretlen személyek mozgásának figyelemmel kísérése;

d) a lakókörnyezetben, a lakóházak, lakások, víkendházak, gazdasági épületek, gépjárműtároló helyek, parkolók, egyes közintézmények (pl.: iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, posta, templom stb.) és a közterületek bűncselekményektől (pl.: betörés, lopás, rongálás), egyéb káreseményektől való megóvása;

e) környezetkárosítók megfigyelése, illegális szemétlerakást elkövetők kilétének megállapítása;

f) a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő cselekmények, helyzetek felfedése (pl.: közlekedési jelzőtáblák eltulajdonítása vagy megrongálása, gyermekeket veszélyeztető forgalmi rend stb.);

g) az iskolák közelében (különösen a tanévkezdéshez kapcsolódó akció során) a balesetmentes közlekedés biztosítása;

h) a különböző (önkormányzati, egyházi, kulturális, sport stb.) helyi rendezvények biztosítása;

i) mezőgazdasági területeken a termény, gépek, haszonállatok megóvása;

j) közös járőrözés a rendőrséggel, határőrséggel, támogatás nyújtás az intézkedéseik végrehajtása során;

k) a polgári védelmi tevékenységgel összefüggő biztonsági feladatok ellátásában való közreműködés;

1) pénzt kézbesítő postás vagy díjbeszedő kísérése (pl.: nyugdíjfizetéskor);

m) mezőgazdasági őrökkel, természetvédelmi őrökkel közös figyelő szolgálat teljesítése;

n) lakóközösségek által magánerőből létesített vagyonvédelmi jelzőberendezések, megfigyelő eszközök felügyelete.

40. A polgárőrök közterületen és mezőgazdasági területen:

a) legalább ketten együtt,

b) polgárőr vagy a polgárőrséget támogató szervek diszpécser központjával vagy ügyeletével összeköttetési lehetőséggel rendelkezve,

c) a polgárőrséghez való tartozást demonstráló polgárőr formaruha, megkülönböztető mellény viselésével teljesítsenek figyelő-jelző szolgálatot.

 

41. A polgárőr a szolgálat megkezdése előtt győződj ön meg a szolgálat ellátásához szükséges felszerelésének meglétéről, a formaruha rendezettségéről és az eszközök működő képességéről .

42. Gépjármű igénybevétele esetén ellenőrizze üzemképességét, a kormány, a fékrendszer, az irányjelző és a világító berendezések működő képességét és a KRESZ szabályoknak megfelelő felszereltségét és állapotát, továbbá a polgárőri jelleget tükröző jelzések meglétét, épségét, láthatóságát (3. sz. melléklet).

43. A polgárőr a szolgálat megkezdése előtt tájékozódjon, hogy az egyesület működési területén milyen események történtek, milyen feladatokat oldottak meg, szolgálati ideje alatt mire fordítson kiemelt figyelmet.

44. Azoknál a polgárőr egyesületeknél, ahol állandó diszpécser szolgálat vagy szolgálat-szervező működik, célszerű rendezett formában gyűjteni és a szolgálatba lépő polgárőrnek átadni a közbiztonsággal kapcsolatos információkat, szolgálati tapasztalatokat. A feltételek megléte esetén a polgárőr egyesület kijelölt tagja a szolgálatba lépők részére tájékoztatást (eligazítást) is tarthat.

a) Ahol nincs állandó diszpécser szolgálat, a szolgálatvezénylés alapján eligazító és beszámoltató füzetet kell vezetni;

b) az eligazító füzetbe, a szolgálatba lépők tájékoztatását és feladatait a 45. pontban megfogalmazottak szerint a szolgálatvezénylésért felelős személynek előzőleg rögzítenie kell;

c) a beszámoltató füzetbe a szolgálatból bevonuló polgárőrök rögzítik a szolgálat során szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, az egyes eseményeket és az azokkal kapcsolatos eljárásokat.

45. A szolgálatba lépést megelőző tájékoztatón, eligazításon az alábbiakra kell a polgárőrök figyelmét felhívni:

a) szolgálatuk kezdetének és befejezésének időpontjára;

b) a település közbiztonsági és közlekedés-biztonsági helyzetének időszerű jellemzőire;

c) a rendőrségtől, határőrségtől kapott legutóbbi felkérésekre (pl.: személy- és tárgykörözések, eltűnt személyek);

d) milyen útvonalon, melyik irányokba célszerű járőrözni a szolgálat során;

e) mire fordítsanak kiemelt figyelmet (pl.: üresen álló hétvégi házak, idegen forgalmi központi helyek, autóparkolók stb.);

f) milyen berendezési-, felszerelési-, jelzőtárgyak meglétét és épségét ellenőrizzék a járőrözés során (pl.: közvilágítás, közlekedési jelzőtáblák, parkok, játszóterek felszerelései stb.);

g) milyen polgárőr csoportok vannak szolgálatban még a közelükben;

h) kivel, hogyan tartsanak kapcsolatot.

 

46. Amennyiben a polgárőr rendőrrel, határőrrel, az önkormányzat közterület felügyelőjével, természetvédelmi őrrel stb. teljesít közösen szolgálatot, ez esetben részt kell vennie a szolgálatot megelőző közös eligazításon. A polgárőrnek az eligazításon úgy kell megjelennie, hogy az eligazítás befejezését követően azonnal meg tudja kezdeni a közös szolgálatot. Az eligazításon elhangzott legfontosobb tudnivalókat a polgárőr jegyezze fel a jegyzetfüzetébe, szükség esetén pedig saját feladatára vonatkozóan tegyen fel kérdéseket.

47. A polgárőr szolgálat megkezdését (befejezését) az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelenteni kell a rendőrség vagy határőrség ügyeleti szolgálatára.

48. Közös szolgálat esetén - az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján – a rendvédelmi szervek tulajdonát képező eszközök közül a rendvédelmi szerv járőrvezetőjének hozzájárulása, utasítása alapján kezelheti:

a) a tárgykörözést segítő elektronikai berendezés,

b) a kézi, vagy állványos sebesség-ellenőrző készülék,

c) világító eszköz,

d) kép- és hangrögzítő berendezés kezelését.

 

49. A polgárőrnek figyelő-jelző szolgálatban az alábbi felszerelési tárgyakat kell magánál tartani:

a) személyi, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más igazolvány (útlevél, jogosítvány) és polgárőr igazolvány,

b) polgárőr szolgálati jelvény (1. sz. melléklet),

c) jegyzetfüzet és íróeszköz,

d) értesítésre, bejelentésre vagy folyamatos összeköttetésre alkalmas hírközlő eszköz (pl.: mobil telefon, URH rádiókészülék vagy nyilvános telefon használatához telefonkártya, pénzérme),

e) megkülönböztető felsőruházat vagy mellény (láthatósági mellény) Ptv. 3. § (4) bek.

50. A polgárőr felszereléséhez saját elhatározása folytán, vagy az eligazításon elhangzott felkérés alapján még az alábbiak tartozhatnak:

a) polgárőrséghez való tartozást jelző formaruha, vagy felső ruházat (pl.: póló, ing, sapka) (2. sz. melléklet),

b) láthatósági mellény (citromsárga vagy narancssárga színű) „POLGÁRŐRSÉG" felirattal (2. sz. melléklet),

c) elemlámpa vagy kézi reflektor,

d) távcső és/vagy éjjellátó eszköz,

e) képrögzítő eszköz (fényképezőgép vagy videokamera),

f) térkép, vázlat,

g) tárgykörözést segítő elektronikai berendezés,

h) 20 gramm töltősúlyt meg nem haladó, belföldi kereskedelmi forgalomban kapható gázspray (kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen tartott, a gyülekezési jogkörébe tartozó rendezvényeket, választással összefüggő gyűléseket, vallási szertartásokat, rendezvényeket, körmeneteket, kulturális és sportrendezvényeket, ahol a polgárőr nem tarthat magánál gázsprayt),

i) kiképzett, vizsgáztatott kutya. (A vizsgáztatott kutyára vonatkozóan a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló, 2005. évi CXXXÜL törvény 27. § (5) bekezdésében foglaltakat irányadónak kell tekinteni.)

 

51. Gázspray és az őrző-védő kutya személlyel szemben kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükség esetén alkalmazható.

 

52. A polgárőr szolgálatra használt gépjárműveken (3. sz. melléklet) a polgárőrséghez tartozást szimbolizáló jelöléseket az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) a gépjármű oldalán (az ajtók középmagasságában) és a motorháztetőn „POLGÁRŐRSÉG" felirat (matrica vagy festés),

b) a gépjármű jobb- és baloldali első ajtaján az OPSZ vagy a polgárőr egyesületemblémája,

c) a gépjármű tetején keresztben „POLGÁRŐRSÉG" feliratú, folyamatosan fehérfényt adó lámpatest (fényhíd).

53. A polgárőrségi gépjárműveken tilos elhelyezni (kivéve azokat a gépjárműveket, amelyek - pl. önkéntes tűzoltó, vérszállító, speciális hegyi-, vízi-, katasztrófa-védelmimentő - eredetileg is rendelkeznek megkülönböztető jelzés, illetve egyéb jelzés használatára szóló engedéllyel):

a) mobil vagy rögzített megkülönböztető jelzést adó készüléket (villogó kék fényt vagy kék-piros fényt és szirénát),

b) villogó piros fényjelzést,

c) és a 3. számú mellékleten látható jelzéseken túl más matricát, fényvisszaverő csíkot.

 

54. A polgárőr közterületi szolgálatának alapvető rendeltetése, hogy jelenlétével megvédje az adott területet, létesítményt a jogsértést elkövetni szándékozó személyektől, megelőzze a bűnelkövetési alkalmak kialakulását, megakadályozza a vagyon elleni bűncselekmények elkövetését, továbbá felfigyeljen azokra a rendellenességekre, veszélyhelyzetekre, melyek zavarják a köznyugalmat, kedvezőtlenül befolyásolják az állampolgárok biztonságérzetét.

55. Törekedni kell arra, hogy a polgárőr járőr mozgása, közterületi jelenléte észlelhető, látható legyen. Ennek a kritériumnak való megfelelés érdekében a polgárőr járőr:

a) viseljen (településenként, egyesületenként egységes) formaruhát vagy megkülönböztető mellényt,

b) a járdán a járdaszegélyekhez közel haladjon,

c) éjszaka a járőr egy vagy két tagja a közvilágítás által megvilágított oldalon haladjon, sötét helyeken pedig folyamatosan használják az elemlámpát,

d) egy helyben 15-20 percig tartózkodjon, vagy a forgalmasabb közterületeken (pl.: csomópontok, állomások, pályaudvarok) a szükséges ideig legyen jelen.

56. A gépjárművel szolgálatot teljesítő járőr lehetőségei szerint figyelje meg a járőrözésre kijelölt útvonalon a közlekedési rendet zavaró rendellenességeket, a közterületen és egyes létesítményeknél a veszélyhelyzeteket. A gépjármű ablakát - ha erre módja van - tartsa nyitva, hogy a külső zajokat, esetleges segélyhívást meghallja. A polgárőr kerékpáron, segédmotoros kerékpáron, motorkerékpáron is teljesíthet szolgálatot.

57. Rendőr (határőr) közös szolgálat esetén a polgárőrség gépjárművét polgárőr vezesse, a rendőr (határőr) járőr egy tagja a járőrvezető. Rendőrségi (határőrségi) gépjárműben - ha a rendőr (határőr) járőr két vagy több fős - a polgárőr a hátsó ülésen foglaljon helyet.

 

58. Lakott területen kívül (vagy külterületen) a polgárőr láthatóságára vonatkozóan az

50. és 55. pontban lévő ajánlások az irányadóak. Ezek figyelembevétele mellett több biztonsági szabályt kell betartani a polgárőröknek:

• a járőr tagjai ne egymás mellett, hanem egymás mögött 3-5 lépésre haladjanak;

• a polgárőrök csak mezei, erdei utakon, gyalogösvényeken közlekedjenek;

• kerüljék az áthaladást megművelt területeken, ültetvényeken;

• nagyobb belátható területet figyeljenek meg, győződjenek meg arról, hogy tartózkodik-e ott valaki, észlelhető-e mozgás vagy rendellenesnek tűnő jelenség;

• célszerű a szolgálat során távcsövet vagy más, a figyelést megkönnyítő eszközt (pl.: teleobjektívvel felszerelt fényképezőgépet) alkalmazni;

• ismeretlen, gyanúsan viselkedő személyről, megfigyelt gépjárműről jegyezzék fel az azonosításhoz szükséges adatokat (pl.: személyleírását, ruházatát, nála levő tárgyakat, érkezésének, távozásának időpontját, gépjármű esetében színét, típusát, rendszámát, észlelési helyét, idejét, közlekedési útvonalát, a benne utazó személyek számát, nemét, személyleírásukat);

• a járőr figyeljen minden szokatlan, gyanúsnak tűnő jelenségre, amely esetlegesen jogsértő cselekmény gyanújára utalhat (pl.: lövések zaja, elhullott állat, szétszórt termény, füst, égett szag stb.). Az észleltekről készítsen a járőr feljegyzést.

59. A természeti és mezőgazdasági területeken megfigyelt rendellenességekről minden esetben tájékoztatni kell az illetékes rendvédelmi szervet, a természetvédelmi hatóságot, továbbá a mezei őrszolgálatot. A fokozottan védett természeti területre való belépéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

 

60. Az elhagyott, ideiglenesen üresen álló épületek (pl.: üdülők, hétvégi házak, tanyák, ipari létesítmények stb.) célpontjai lehetnek vagyon elleni bűncselekményeknek, ezért a polgárőr szolgálat során azokat célszerű ellenőrizni.

61. A polgárőr egyedül nem ellenőrizhet elhagyott épületet, építményt. Az ellenőrzéskor fokozott elővigyázatosságot tanúsítsanak, a járőr tagjai tevékenységük során semmikor sem téveszthetik egymást szem elől. Amennyiben a kapu, bejárat zárva van, a létesítmény területére a polgárőr nem léphet be, azonban ha erre lehetősége van, kívülről győződjön meg arról, hogy nem láthatók-e behatolásra, dolgok eltulajdonítására utaló jelek (pl.: betört ablak, felfeszített ajtó, lábnyomok vagy mászási nyomok stb.). Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a polgárőr értesítse a rendőrséget, a nyomozó hatóság kiérkezéséig biztosítsa a helyszínt.

62. Amennyiben az épületben idegen személyt talál a polgárőr járőr, ha bűncselekményre utaló körülményt nem észlelnek és a tettenérés feltételei nem állnak fenn, elfogás végrehajtására nem kerülhet sor.

 

63. A polgárőrök egyik fontos bűnmegelőzési feladata a gépjárműlopások, gépjármű feltörések megelőzése. A polgárőr a gépjárműbe való betekintéssel győződjön meg, hogy nem hagytak-e az utastérben olyan tárgyakat (pl.: táskát, egyéb értékes dolgokat), amelyek bűncselekmény elkövetését eredményezhetik, a gépjármű feltöréséhez vezethetnek.

64. Amennyiben a polgárőr veszélyhelyzetet észlel, a szélvédőn helyezzen el a gépjármű feltörések veszélyeire figyelmeztető tájékoztatót (prospektust, szórólapot), és észlelését jegyezze fel.

65. A parkoló gépjárművek zártságának megállapítását az aj tókilincsek megfogásával, a nyitás próbálgatásával nem szabad ellenőrizni. Ha a polgárőr a gépjárműbe betekintéskor azt észleli, hogy az ajtózár nyitott állapotban van, hívjon oda egy vagy két külső, együttműködésre hajlandó személyt, és előttük, mint tanúk előtt, az ajtók kinyithatók és bezárhatok. A lezárás előtt a polgárőr a gépkocsi műszerfalára helyezzen el egy feljegyzést a történtekről és a polgárőrség elérhetőségéről további információk igénylésének esetére. A tanúk nevét, lakcímét és elérhetőségét jegyezze fel, de ezt a lezárt kocsi tulajdonosával nem kell közölni.

66. Abban az esetben, ha az autóriasztó a polgárőr eljárása során megszólal, maradjon a helyszínen, várja meg a tulajdonost, és közölje vele a körülményeket. Azokon a helyeken, ahol lehetséges (pl.: bevásárló központok, szórakozóhelyek stb.), értesíteni kell a tulajdonost.

67. Körözött gépjármű felderítése esetén a rendőrséget azonnal értesíteni kell. A rendőrség ügyeletét fel kell kérni a rendszám, a gépjármű típusa és színe alapján a körözési ellenőrzésre, és ha valóban körözés alatt áll a gépjármű, a helyszínen meg kell várnia rendőrjárőr kiérkezését.

 

68. A polgárőrök fontos bűnmegelőzési feladataihoz tartozik az ellopott gépjárművek felkutatásában, felderítésében való részvétel. A polgárőr szervezetek a rendőrség és az önkormányzatok támogatásával rendszámfelismerő rendszereket és eszközöket alkalmazhatnak az ellopott gépjárművek felderítésére.

69. Az Országos Polgárőr Szövetség Gépjármű Felderítő Tagozata - továbbiakban OPSZ. GFT. - látja el azon polgárőr szövetségek és tagszervezetek érdekvédelmi, -képviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási feladatait, amelyek tagszervezetként önkéntesen társultak az országos tagozathoz

70. OPSZ. GFT. szervezi, koordinálja a tagszervezetek körözött gépjárművek felderítésére, valamint a közlekedésbiztonság javítására irányuló tevékenységét, továbbá segíti a működési és technikai feltételek javítását és a polgárőri munkát. A tagszervezetek a gépjármű felderítő munka mellett ellátják a polgárőri feladatokat is.

 

71. Az OPSZ. GFT. tagjainak kötelezettségei:

a) A felderítő tagozat tagjai illetéktelen személynek és szervnek nem adhatnak tájékoztatást olyan tényekről, amelyek a szolgálati tevékenység során jutottak tudomásukra, és kiszolgáltatásuk az állam, az együttműködő szerv, az OPSZ. GFT. munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, illetve jogellenesen előnyős következményekkel járna.

b) A tag kötelezettsége, hogy a munkavégzés helyzetéről, a feladatok végrehajtásáról, zavarairól, beavatkozást igénylő eseményekről tájékoztatást adjon a szervezet szerinti közvetlen felügyeletet, irányítást gyakorló vezető részére.

c) Magasabb szintű vagy az együttműködő hatóság vezetőjének megkeresésére az

OPSZ. GFT. tagjai kötelesek a tevékenységi körükbe tartozó feladatokról a tájékoztatást megadni, és erről a szervezeti felépítés szerinti közvetlen vezetőnek soron kívül beszámolni.

72. Az adatok nyilvántartása, tárolása, az OPSZ. GFT. tagszervezeteinél üzemeltetett rendszámfelismerő berendezésekben, informatikai eszközökben történik. A nyilvántartás kezelése számítógépes támogatással történik.

73. Az adatok gyűjtésére az OPSZ. GFT. tagnyilvántartásában szereplő tagok jogosultak.

a) Az adatok gyűjtője köteles gondoskodni arról, hogy az adatgyűjtés során illetéktelen személyek az adatok tartalmáról ne szerezzenek tudomást.

b) Az adathordozót a feldolgozásig, illetve a feldolgozásra történő átadásig zárható helyen kell tartani.

c) Az adatok gyűjtése csak a rendszámfelismerő működéséhez szükséges jármű adatok, valamint az együttműködő hatóságok felkérésére rögzített adatok körére terjedhet ki.

d) A számítógépből papír alapú hordozóra történt adtaszolgáltatás esetén a rontott és a felesleges példányokat haladéktalanul meg kell semmisíteni úgy, hogy ezt követően az adatot ne lehessen előhívni. A megsemmisítésnek dokumentáltan kell történnie.

e) A körözés adataihoz bármelyik polgárőr -jelszóval - hozzáférhet.

f) A polgárőr szolgálatának ellátása során a gépjármű-körözési nyílt adatokat lekérheti bármely - az országban működő - polgárőr-ügyelettől.

74. Az OPSZ. GFT. vezetősége vagy annak megbízottja (adatvédelmi felelős) időközönként köteles ellenőrizni az adatvédelmi követelmények érvényesülését. Az ellenőrzésről és annak megállapításairól feljegyzést kell készítenie az ellenőrnek. Az adatok helyes kezelését, a titokvédelem és a nyilvántartások betartásának ellenőrzését az OPSZ informatikai alelnöke látja el.

 

75. A helyszínbiztosítás olyan polgárőr tevékenység, amelyet a polgárőr a bűncselekmények vagy balesetek helyszínén végez a helyszín őrzése, lezárása, a nyomok biztosítása érdekében, mellyel segíti a hatósági eljárás eredményességét. A polgárőr ez irányú tevékenysége a nyomozóhatóság képviselőjének megérkezéséig tart, és a helyszín megváltoztatásának megakadályozására szolgál.

76. A helyszín biztosítását végző polgárőr feladatai:

a) tájékozódjon a helyszín körülményeiről, a történtekről;

b) köteles - szükség szerint - azonnal értesíteni a mentőket, rendőrséget, tűzoltóságot;

c) köteles elsősegélyben részesíteni azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, illetve más ok miatt segítségre szorulnak;

d) jogosult a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfogni;

e) az eseményt észlelőket, továbbá a tanúkat felkérni a helyszínen maradásra;

f) az illetéktelen személyeket felszólítani a helyszínről való távozásra;

g) a helyszínt körülhatárolni, eredeti állapotában megőrizni.

77. A polgárőr a helyszínre érkező rendőrt az alábbi szempontok alapján tájékoztassa a történtekről:

a) pontosan mikor érkezett a helyszínre, és mit észlelt, milyen volt a helyszín állapota,

b) kiket talált a helyszínen,

c) milyen halaszthatatlan eljárásokat tett, illetve kezdeményezett (elsősegély, kárelhárítás),

d) hova szállították a sérülteket,

e) milyen nyombiztosítási munkát végzett el,

f) ki milyen változtatást eszközölt a helyszínen, mi volt ennek az oka,

g) kik viselkedtek gyanúsan, gyanúját mire alapozza.

78. A helyszín átadása után a polgárőr felkérésre működjön közre a helyszín biztosítás további feladatainak ellátásában. A polgárőr felkérésre közreműködhet nyomon üldözésben. Amennyiben a rendőr vagy határőr járőr erre a közreműködésre felkéri, a továbbiakban a nyomon-üldözésben, mint hivatalos személy támogatója járhat el.

 

79. A személyleírás az emberre jellemző külső megjelenési jegyek rögzítése annak érdekében, hogy a későbbi azonosítás biztosítható legyen. A személyleírás készítése során a következő jellemzőket szükséges rögzíteni: -neme (férfi/nő),származás (európai, afrikai, arab stb.) - kora, magassága, testsúlya, testalkata - bőrszíne (fehér, kreol, fekete stb.) - haja (szín, sűrűség, hullámos, sima, jellegzetes frizura stb.) - szeme (szín, méret, jelleg), orra (nagy, kicsi, pisze, széles stb.) - füle (fejhez simuló, elálló, kicsi, nagy), álla (szögletes, kerek, kiugró stb.) - arc jellegzetessége (markáns, ráncos, csontos, forradásos, anyajegye van stb.) - bajusza, szakálla (színe, formája stb.) - testtartása (egyenes, hajlott, görbe stb.), mozgása (rendezett, sánta, bizonytalan, csoszogó, darabos stb.)-testrészek jellegzetességei (kéz-, lábcsonkolás, sérülés, forradás, tetoválás, anyajegy stb.)-beszédmódja (akcentus, beszédhiba, hanghordozás stb.) - megszólítása (hogyan szólították társai, neve, gúnyneve) - viselkedése (nyugodt, határozott, ideges, agresszív, türelmetlen stb.)- egyéb szokások (jobb vagy balkezes, tartás, kényszeredett mozgások, krákogás, pislogás, dohányzás stb.).

80. Fontos lehet a ruházatnak és a nála lévő tárgyaknak a pontos leírása (színe, minősége, stílusa, jellegzetessége). Meg kell figyelni milyen tárgyakat, eszközöket tartott magánál (táska, hátizsák, csomag, fegyver, szerszám, álarc stb.).

81. Gépjárművek leírásánál azokat a jellemzőket kell feljegyezni, melyek alapján az azonosítás lehetséges (rendszáma, típusa, színe, ajtók száma, díszítése, szembetűnő ismertető jegyek stb.).

82. Fontos szabály, hogy a személy vagy tárgyleírást írásban az észlelést követő legrövidebb időn belül el kell készíteni.

 

83. A polgárőr az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményről - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - tegyen bejelentést a nyomozóhatóságnak. A szándékos bűncselekmény elkövetésének helyszínén tetten ért személyt, ha erre mód van, el kell fogni és a nyomozóhatóságnak haladéktalanul átadni. A bűnelkövetés közben tetten ért személyt szólítsa fel cselekménye abbahagyására, ha erre lehetőség van, akadályozza meg a bűncselekmény elkövetését vagy a bűnös tevékenység folytatását, és a helyszínen tartsa vissza az elfogott személyt, értesítse azonnal a nyomozó hatóságot. A nyomozóhatóság helyszínre érkezéséig biztosítsa a helyszínt.

 

84. A polgárőr az általa észlelt vagy tudomására jutott szabálysértésről - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - tegyen bejelentést az illetékes hatóságnak, vagy feljelentést tehet. A polgárőr a szabálysértő személyt szólítsa fel cselekménye abbahagyására.

 

85. Közlekedési baleset helyszínén a polgárőrnek a helyszín biztosítás feladatainak ellátásával és szabályainak betartásával kell eljárnia (75-78. pont). A közlekedési baleset helyszínén a polgárőr az alábbiak szerint járjon el:

a) a baleset észlelésekor, ha az láthatóan személyi sérüléssel járt, a legfontosabb feladat

a mentők, rendőrség, tűzoltóság értesítése;

b) a baleseti helyszínelő bizottság kiérkezéséig gondoskodjon az elsődleges intézkedések megtételéről (elsősegélynyújtás, sérültek kiszabadítása, helyszín biztosítás, tanúk neveinek feljegyzése, a forgalom leállítása, elterelése, folyamatosságának biztosítása stb.);

c) segítségnyújtást elmulasztó személyek gépjárműveinek rendszámát jegyezze fel;

d) gondoskodjon a vagyonvédelemről, tűzvédelmi szabályok betartásáról;

e) gondoskodni kell a gépjárművek áramtalanításáról, a tűzoltó készülékek készenlétbe helyezéséről;

f) veszélyes árut szállító jármű balesete esetén a tűzoltóság, rendőrség értesítését követően a veszélyhelyzetnek megfelelően a biztonsági szabályok maradéktalan betartásával járjon el (mérgezés-, robbanásveszély, tűzveszély stb.).

 

86. Az önmaga, vagy mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban lévő személyt a polgárőr - ha erre lehetőség van - megakadályozhatja abban, hogy kárt vagy sérülést okozzon.

Öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyhez hívjon orvost ,értesítse a mentőket és a rendőrséget.

 

87. A polgárőr vagy a polgárőr egyesület telefonjára érkező bármilyen közveszéllyel (robbantás, mérgezés, tűzokozás, közlekedési balesetokozás stb.) való fenyegetés bejelentése esetén a polgárőrnek törekednie kell a fenyegető személy minél hosszabb ideig tartó beszéltetésére, melynek során a lehető legrészletesebben tisztáznia kell a fenyegetés lényegét, az elkövetés tervezett helyét és időpontját, valamint módját és indokát is. A beszélgetést nem szabad megszakítani, a beszélgetés után a telefon kagylót nem szabad a készülékre visszahelyezni és a vonalat nem szabad más módon megszakítani. A fenyegető hívás után azonnal bejelentést kell tenni a rendőrségre.

88. A polgárőr a fenyegető tartalmú bejelentés fogadásakor:

a) őrizze meg nyugalmát, viselkedjen higgadtan;

b) törekedjen a bejelentés minél pontosabb, részletes megjegyzésére (feljegyzésére),

kapcsolja be a hangrögzítő berendezést, ha rendelkezik ilyennel;

c) a bejelentőnek tegyen fel kérdéseket, rosszul hallásra hivatkozva ismételtesse meg vele közléseit, minél hosszabb ideig beszéltesse;

d) a beszélgetéssel párhuzamosan figyelje meg a háttérből hallható zajokat, a bejelentő beszédének jellegzetességeit.

A polgárőrség a rendőrség felkérésére működjön közre a közveszéllyel fenyegetett helyszín lezárásában, biztosításában.

 

89. Különösen közterületen, nyilvános helyen az önkormányzat, a település, a polgárok vagyonát érintő rongálás észlelésekor a közvetlen polgárőr fellépésre akkor kerüljön sor, ha a polgárőrök vagy segítőik ténylegesen erőfölényben vannak, és képesek megakadályozni a további rongálást, megfékezni egy esetleges agresszív, támadó magatartású személyt. A rongálást többségében felfokozott idegállapotban lévő agresszív, erőszakos magatartású, legtöbbször ittas vagy bódító szer hatása alatt álló személy(ek) követi(k) el, aki(k) ebben az állapotban a rongálás megakadályozása

érdekében fellépő(k) ellen fordulhat(nak).

90. A polgárőrök, amennyiben lehetőségük van a rongálókkal szembeni fellépésre, az alábbiak szerint járjanak el:

a) szólítsák fel az elkövetőt jogsértő magatartása abbahagyására;

b) fizikai erővel, megfogással, lefogással akadályozzák meg a károkozás további folytatását;

c) értesítsék a rendőrséget;

d) az elkövetőt, elkövetőket tartsák vissza a rendőrség megérkezéséig;

e) jegyezzék fel a tanúk neveit és elérhetőségüket;

f) amennyiben nincs mód a rongálóval szembeni fellépésre, azonnal értesíteni kell a rendőrséget, a cselekményt - ha erre mód van - bizonyítható módon kell dokumentálni (fénykép, videofelvétel készítése).

91. Katasztrófa helyszínén a rendvédelmi szervek (mentő egységek) megérkezése előtt közreműködik az adott helyzetben megteremthető rend és közbiztonság fenntartásában, illetőleg ennek helyreállításában, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosításában. Közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet- és vagyonmentésben.

 

92. Tűz észlelése esetén a polgárőrnek azonnal értesítenie kell a tűzoltóságot, továbbá a veszélyeztetett terület vagy létesítmény lakóit, ha azok a tüzet nem észlelték. Tűzesetén a polgárőr köteles közvetlenül a tűzoltóságot értesíteni, ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy mentőszolgálatnak, illetőleg települési önkormányzat polgármesteri hivatalának is bejelentheti a tüzet.

93. A polgárőr bejelentésében az alábbiakról adjon tájékoztatást:

a) a tűz észlelésének pontos helye, időpontja;

b) milyen anyag ég;

c) mi van veszélyeztetve;

d) emberélet van-e veszélyben;

e) közölje nevét, lakcímét, elérhetőségét, a bejelentésre használt telefonszámát.

94. A polgárőr a tűzoltóság kiérkezéséig a lehetőségek szerint köteles közreműködni az alábbi feladatok elvégzésében:

a) meg kell kezdeni az élet- és vagyonmentést, és a tűzoltást;

b) meg kell akadályozni a tűz továbbterjedését;

c) a tűzoltóság fogadása érdekében ki kell nyitni a létesítmény kerítésének, bejáratának kapuit, közre kell működni a tűzoltást, mentést akadályozó dolgok eltávolításában;

d) meg kell akadályozni, hogy az élet- és vagyonmentéssel, a tűzoltással kapcsolatos intézkedések alatt illetéktelen személy(ek) a létesítménybe, valamint a lezárt területre bejussanak;

e) értesíteni kell a létesítmény tulajdonosát, használóját - amennyiben nincs a tűz

helyszínén.

Az oltás és a kárelhárítás vezetője utasításainak mindenki köteles eleget tenni.

 

95. Árvízveszély vagy bekövetkezett árvíz esetén a polgárőr közreműködhet a védekezési, veszély-elhárítási és kárfelszámolási feladatok ellátásában, az óvintézkedések betartásának ellenőrzésében, továbbá az élet- és vagyonmentési munkálatokban, a kiürített, lezárt területek őrzésében, vagyontárgyak védelmében.

 

96. Víz-, gáz- és villanyvezeték, egyéb veszélyes anyagot továbbító vezeték, ezek műtárgyai, továbbá közúti, vasúti irányítási, vízi közlekedési biztonsági berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a polgárőr haladéktalanul értesítse az üzemeltető szervezetet, illetve az illetékes jegyzőt. Szükség esetén működjön közre a terület lezárásában, őrzésében.

97. Eljárás közművek meghibásodása esetén:

a) tájékozódni kell arról, nincs-e vagy kerülhet-e valaki közvetlen életveszélybe;

b) víz- vagy gázömlés esetén különösen a pincékre, szuterénekre, alagsori helyiségekre kell kiemelt figyelmet fordítani;

c) a veszélyeztetett épületekben a főcsapokat (gáz, víz) el kell zárni, az elektromos áram főkapcsolóit pedig ki kell kapcsolni;

d) a bekövetkezett rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a közüzemi szolgáltató ügyeletét, és - amennyiben a meghibásodás jellege, a veszélyeztetett terület nagysága, az élet- és vagyonmentés indokolja - a rendőrséget, a mentőket és a tűzoltóságot is értesíteni kell;

e) amennyiben a veszély nagysága indokolja, meg kell kezdeni az élet- és vagyon mentést;

f) ellenőrizni kell a veszély jellegének megfelelő biztonsági rendszabályok betartását, figyelmeztetni a tilalmakat megsérteni szándékozókat (pl.: gázömlés esetén robbanó- és villamosmotorok beindítása, dohányzás, nyílt láng használata szigorúan tilos!);

g) gázömlés esetén a személyek menekítési irányát széllel szemben kell kijelölni;

h) a polgárőr a rendőr helyszínre érkezése előtt kezdeményezze a veszélyeztetett terület körbezárását;

i) szükség esetén intézkedni kell a gyalogos és gépjármű forgalom elterelésére; j) a polgárőr a rendőrség felkérésére működjön közre a terület zárásában, a forgalom terelésében, a rend fenntartásában.

 

98. Eltűnt személy felkutatását a rendőrség megérkezéséig a polgárőr (a polgárőr csoport) önállóan is megkezdheti. A rendőrség helyszínre érkezését követően a kutatásban a rendőrségi kötelék parancsnoka által meghatározottak szerint kell közreműködni.

 

99. Figyelő-jelző járőrszolgálatot teljesítő polgárőr járőr nyújtson segítséget (elsősegélyt) a közterületen azoknak a személyeknek, akik betegség, baleset, rosszullét vagy kábítószer hatása miatt magatehetetlen állapotba kerültek, és orvosi segítségre szorulnak. A segítségre szoruló személyt a polgárőr, ha erre mód van, kérdezze meg, hogy mi történt vele, milyen betegségben szenved, milyen panaszai vannak, ha szükséges, és erre van lehetőség, részesítse elsősegélyben, majd értesítse a mentőket, vagy hívjon orvost. A mentőket (orvost) tájékoztassa a magatehetetlen személy által elmondottakról, illetve a történtekről. A kábítószert használó személy rosszulléte esetén fontos, hogy kizárólag orvos vagy mentő segíthet.

 

100. Polgárőr szolgálat közben észlelt, nyilvános helyen bekövetkezett halálesetről értesíteni kell a rendőrséget, majd gondoskodni a helyszín biztosításáról mindaddig, amíg a rendőrhatóság megérkezik. Nyilvános helyen történt halálesetnél a halottat le kell takarni.

101. Elhagyott dolog találása esetén azt a polgárőr lehetőleg tanúk jelenlétében vizsgálja át, és szolgáltassa be az önkormányzat jegyzőjéhez. A beszolgáltatásról készült kétpéldányos jegyzőkönyv egyik példányát a polgárőr kérje el és őrizze meg.

102. Abban az esetben,