115/2003. (X. 28.) OGY határozat
I. A városok biztonságának fokozása
A bűnözés elsősorban a városokhoz kötődő jelenség. Mint a nyugat-európai országok többségében, nálunk is a fővárosban a legmagasabb a bűnözés. Itt él a magyar lakosság 18 százaléka, de itt regisztrálják az összes ismertté vált bűncselekmény 27-30 százalékát. Tízezer magyar lakosra évente 450-500 bűncselekmény jut, míg tízezer budapesti lakosra átlagosan évente 650-680. Budapest és a vidéki települések bűnözés gyakorisági adatai között legkevesebb másfélszeres a különbség, de a főváros egyes kerületei közötti eltérések még ennél is jelentősebbek.
Az utcán parkoló gépjárművek száma a hetvenes évekhez képest hozzávetőleg másfél millióval növekedett, és ez a bűncselekmények terjedését is elősegítette, különösen a legnépesebb városokban. Nálunk a gépjárművekre vonatkozó bűnözés kifejezetten a fővárosra jellemző, a bűncselekmények 50-60 százalékát itt követik el. A kilencvenes évektől kezdve nyolcszor annyi gépkocsi tűnt el nyomtalanul, mint a hetvenes években. A cselekmények háromnegyed részében a tettes személye ismeretlen maradt. A városokban különösen szoros a kapcsolat a kábítószer-függőség és a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése között. A közterületen elkövetett személy elleni támadások és rablások jelentik az erőszakos bűnözés látható részét, az „utcai bűnözést”. 2000-ben a lakosok 4–12 százaléka volt utcai támadás, nyilvános helyen történő lopás, betöréses lopás, illetve gépkocsi-feltörés vagy lopás áldozata. A rablás az ezredfordulóra városi jelenséggé vált, és ez az elkövetési mód erőszakosabb, durvább, veszélyesebb lett. A statisztikai adatok a városi garázdaságok folyamatos emelkedését jelzik. Az ipari-szolgáltató tevékenység növekedése miatt emelkedett a környezetre veszélyes hulladékok mennyisége. A környezetvédelem iránti érzékenység tradicionálisan alacsony, ezért jelentős mértékben növekszenek a környezet-egészségügyi kockázattal járó tevékenységek és mulasztások.
A probléma lényege
A városi bűnözés megnövekedése, a városi közbiztonság fokozatos romlása egyik oka annak, hogy megkezdődött a népességkiáramlás. Budapest lakossága az elmúlt hat évben 120 ezerrel csökkent. A társadalmilag kedvezőbb helyzetben lévő személyek és családok távozása felgyorsította a közösségek gyengülését, lazította a közösségi kontrollt. Ennek tovagyűrűző hatása is van a városszerkezetre. A rossz közbiztonság, a leromlott állagú épületek, a gettósodás csökkenti egyes városi területek, illetve az ott található lakások értékét.
Az utóbbi évtizedekben a társadalmi leszakadás tömegméretűvé vált és erősebben koncentrálódik meghatározott városokra, ill. városrészekre. A cigányság alacsony és ma még folyamatosan romló társadalmi státusza, a társadalmi kötelékek lazulása, a cigányokkal kapcsolatos előítéletek megnyilvánulásai a bűnözést gerjesztő tényezővé váltak. A cigány bűnelkövetők száma az ország elmaradott régióiban, a városok szegregált övezeteiben a legmagasabb. A létező bűnmegelőzésből, a büntető igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás szakmai kul-túrájából, attitűdjéből hiányoznak a kisebbségi kultúrára, problémáira vonatkozó – a kommunikációt segítő – alapvető ismeretek.
A városi önkormányzatok többsége nem érzi saját felelősségét a helyi biztonságért, e probléma megoldását a rendőrségre hárítja. Nem érzékelik azt, hogy a közbiztonság egyfelől közérzetet javító közösségi, másfelől a gazdasági fejlődést, a piac biztonságát közvetlenül szolgáló materiális érték. A közösségi és személyes biztonság szempontjai nem érvényesülnek az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseiben, nem jelennek meg a helyi társadalompolitikában. A bűnmegelőzésben számításba jöhető ügyosztályok, intézmények közötti munkakapcsolatok hiányosak, ezért az egyes szakterületeken felhalmozódó információk a hosszú távú önkormányzati tervezésben nem hasznosulnak. A városi, különösen a nagyvárosi önkormányzati szerepvállalás erőtlensége gátolja a helyi biztonság problémáival kapcsolatos közösségi megoldások kialakulását.
Az Európai Unió a bűnmegelőzési hálózat létrehozásával egyidejűleg az együttműködésben résztvevő tagállamok számára – a három kiemelt bűnmegelőzési feladat egyikeként – a városi bűnözés csökkentését kötelező feladatként fogalmazta meg.
Akcióterv:
- A város és vonzáskörzete együttműködését ösztönözni kell úgy, hogy az terjedjen ki a helyi biztonságérzet növelésére, a zavaró tényezők jelzésének fogadására (drogfogyasztás, zajos szórakozóhelyek, egyéb antiszociális magatartások), valamint a megoldásra alkalmas módszerek kialakítására. Szorgalmazni kell a bűnmegelőzési önkormányzati társulások megalakítását, és a meglévőket támogatni kell. A célok megvalósítására pályázatokat kell kiírni.
- A városi, a megyei, a regionális és a kistérségi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok már meglévő hálózatát tovább kell fejleszteni, kapcsolatukat az egészségfejlesztés és a bűnmegelőzés intézményeivel szorosabbra kell vonni.
- a) Pályázattal kell ösztönözni az önkormányzatok és a rendőrség együttműködését. Szorgalmazni kell azt, hogy a városi önkormányzatok önálló közbiztonsági, illetve közbiztonsági közérzetet javítását szolgáló feladatokat vállaljanak.
b) Pályázattal kell ösztönözni a közbiztonsági, bűnmegelőzési és áldozatvédelmi bizottságokat arra, hogy a helyi bűnözési adatok felhasználásával készítsék el a település közösségi bűnmegelőzési stratégiáját, cselekvési programját.
- Az új hajléktalanügyi koncepció készítésénél a bűnmegelőzési szempontokra is figyelemmel kell lenni. Ki kell dolgozni és támogatni kell olyan együttműködésen alapuló programokat, amelyek csökkenthetik a hajléktalanok által elkövetett bűncselekményeket, illetve az áldozattá válásuk esélyét.
- Pályázattal ösztönözni kell az önkormányzatokat arra, hogy a városi tömbrehabilitációs övezetekkel kapcsolatos már meglévő programokban - komplex módon, tehát nem csak a szituatív bűnmegelőzési eszközök alkalmazásával - érvényesítsék a bűnmegelőzés és a közbiztonság szempontjait.
- A jellegzetesen a városokban előforduló lakással, hitelezéssel kapcsolatos, illetve más módon elkövetett csalási formák elemzése és a speciális megelőzési módok kidolgozása érdekében
- fel kell használni a folyamatban lévő kutatások és az új módszerek gyakorlati tapasztalatait, eredményeit,
- a fokozott jogbiztonság megteremtése érdekében alkalmazni kell a hatékonynak bizonyult jogi, szervezeti és szakmai megoldásokat.
- A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés okainak és elkövetési módjainak elemzése és a megelőzési módok kidolgozása érdekében kutatásokat kell végeztetni.
- A lakosság közbiztonsági közérzetének javítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek biztonságára.
Ennek érdekében
- a közterületeken, a tömegközlekedési eszközökön elkövetett bűncselekményekről, szabálysértésekről (zsebtolvajlás, gépjárműlopás, rablás, garázdaság, rongálás) és más jogsértésekről elemzéseket kell készíteni, és ki kell dolgozni a speciális megelőzési módszereket,
- ösztönözni kell az önkormányzatokat civil bűnmegelőzési szervezetek, polgárőr szervezetek alakítására, támogatni kell a civil bűnmegelőzési és a polgárőr szervezeteket a speciális bűnmegelőzési ismeretek megszerzésében, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a helyi bűnmegelőzési programokban tevékenyen részt vegyenek, a megszerzett tapasztalataik hasznosuljanak,
- az összegyűjtött tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatni kell a lakosságot, ismertetni kell a közterületeken elkövetett bűncselekmények és szabálysértések körülményeit, okait és a védelmi, valamint az önvédelmi lehetőségeket.
A b) pont megvalósítása érdekében pályázatot kell kiírni.
- A terület-felügyeleti eszközök hatékonyságával kapcsolatos vizsgálat eredményeit hasznosítani kell az egyes rendszerek telepítési, működési feltételeinek - beleértve jogi, pénzügyi, technikai, gyakorlati, az érdekeltek bevonhatóságára is vonatkozó - meghatározásánál.
- Meg kell vizsgálni a városokban a regisztrált munkanélküliek bűnmegelőzési célú egész- és részmunkaidős foglalkoztatása (például kalauz, házi gondnok, kerületi őr, bűnmegelőzési koordinátor, utcai szociális munkás, kórházi biztonsági őr) bővítésének lehetőségét. Gondoskodni kell, arról, hogy a foglalkoztatásuk, és szükség szerint a szakképzésük, átképzésük pályázati úton valósuljon meg.
-
- Pályázattal kell elősegíteni a bűnözés okainak csökkentése és az áldozattá válás megelőzése érdekében a városi szegregátumokban élők szociális integrációs programjának kidolgozását.
- Modellprogramot kell készíteni a roma telepeken élők lakhatási körülményeinek javítására és a foglalkoztatási, szociális, oktatási programok komplex megvalósítására.
A közérdekű munka büntetés jóvátételi jellegének erősítése érdekében a városi környezet szépítését, helyreállítását, a közösség és/vagy a sértett kiengesztelését szolgáló speciális programokat kell szervezni a közérdekű munkára ítéltek számára. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
