V.
A BŰNMEGELŐZÉS ALAPFOGALMAI
5.1. A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma
Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásainak mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.
A társadalmi bűnmegelőzés mindenekelőtt az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények csökkentésére irányul. Emellett magában foglal a bűnözés egyes megjelenési formáival (szervezett bűnözés, nemzetközi migrációval összefüggő bűncselekmények egyes típusai) szemben minden olyan összehangolt vagy célzott tevékenységet, amelyekbe az állampolgárok, azok természetes közösségei, a civil szervezetek, az egyházak bevonhatóak és aktivitásukkal a közbiztonság javítható, ennek érdekében a közösségi összetartozás érzése és cselekvőképessége erősíthető.
A társadalmi, a közösségi jellegű bűnmegelőzési reakciók a „hagyományos”, a lakosság közbiztonsági közérzetét közvetlenül befolyásoló jelenségekkel kapcsolatban bizonyultak hatékonynak. A szervezett bűnözés, a nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus új kihívásaival szemben ugyanakkor elsősorban a bűnüldöző szervek szakmai fejlesztése, hazai és nemzetközi kooperációja biztosíthat hatékonyabb védelmet.
5.2. A bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2005. Országgyűlési Határozat által használt bűnmegelőzési fogalom
Napjainkban már általánosan elfogadott az a tétel, amely szerint a bűnözés csökkentésének két, egymást kölcsönösen feltételező és kiegészítő módja van, nevezetesen a bűnüldözés és a bűnmegelőzés. E két módozatot egymás mellé kell helyeznünk, egyiknek sem szabad olyan túlsúlyos szerepet engedni, hogy elnyomja a másikat.
A bűnüldözés kizárólagossága a jogszabályokban e tevékenységre felhatalmazott szerveké (pl. rendőrség), a hatékony bűnmegelőzés azonban a társadalom legszélesebb köreinek részvételét feltételezi, tehát össztársadalmi feladatnak tekintendő.
A bűnmegelőzés olyan célkitűzések összessége, amelyekkel mérsékelni kell a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani az élet minőségét és egyben az emberi jogok érvényesülését.
A korszerű társadalmi bűnmegelőzési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt, illetve támogatott szakmai és civil mozgalom.
A társadalmi bűnmegelőzés fogalmának elemei:
a) a bűncselekményeket előidéző okok hatásának mérséklése,
b) a sértetté válás veszélyének csökkentése,
c) az egész közösség biztonságának növelése,
d) az élet minőségének és egyben az emberi jogok érvényesülésének javítása.
A társadalmi bűnmegelőzési stratégia tehát komplex, össztársadalmi feladat, amely a teljes lakónépesség biztonságának megteremtésével, a bűnözés csökkentésével az életminőség javítását célozza. Hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez, a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bűnmegelőzési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekinteni, amelynek hozama a közbiztonság érzékelhető javulása.
A bűnmegelőzés tárgya
A bűnmegelőzés tárgya azoknak a jelenségeknek az összessége, amelyet a bűnözés lényegi összetevői, illetve a kriminális jelleget mutató egyéb jogsértések, így a szabálysértések alkotnak.
A bűnmegelőzés tárgyát az alábbi jelenségek alkotják:
- a bűnözés egyes szelvényei (pl. vagyon elleni bűncselekmények, erőszakos jellegű bűncselekmények, stb.);
- az egyes bűncselekmények (pl. lopás, csalás, rongálás, testi sértés, garázdaság stb.);
- a kriminális jellegű szabálysértések;
- a közterületen előforduló egyéb jogsértések.
5.3. A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei
A megbélyegzés elkerülése
A bűnmegelőzés szabályozott keretek között zajló, felelősséggel járó tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. Bűnmegelőzés címén kényszerítő vagy megbélyegzést eredményező módon nem szabad beavatkozni a lakókörnyezet, az ott élő emberek életébe. A bűnmegelőzési programok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a bűnözéssel kapcsolatos problémák eltérően érintik a nőket, a férfiakat, a fiatalokat és az időseket. Figyelembe kell venni a kulturális különbségeket és a kisebbségek eltérő kultúráját, szokásait is.
Az arányosság elvének érvényesítése
A bűnmegelőzést szolgáló beavatkozások módjának megválasztásakor figyelemmel kell lenni az egyéni autonómia és a közösségi kontroll egyensúlyára. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságának a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ajánlása az élet- és vagyonbiztonságot az egyik alapvető emberi jogként fogja fel. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a bűnmegelőzési intézkedéseket az emberi jogok, a potenciális áldozatok, az elkövetők és a harmadik személyek szabadságjogainak tiszteletben tartásával, az arányosság elvére figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának megteremtésére irányuló törekvés érvényesítésében gyakran egymásnak feszülő - közösségi és egyéni - érdekek között kell az egyensúlyt megteremteni.
A kirekesztés elkerülése
A bűnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Az ennek érdekében foganatosított intézkedések, valamint a bűnözéstől való félelem bizonyos csoportok kirekesztésének erősödésével járhat. Növelheti a bűnelkövető fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a drogfüggőkkel, a hajléktalanokkal, a szegényekkel, a kisebbséghez tartozókkal szembeni előítéleteket. A társadalmi bűnmegelőzés rendszere a társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére és a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére.
5.4. Prioritások és a célrendszer
Közismert, hogy a bűnözés és annak erkölcsi, anyagi következményei a társadalom különböző rétegeit, régióit eltérő módon érintik. Ezért a társadalmi bűnmegelőzési stratégiában a közbiztonságot, a közbiztonsági közérzetet veszélyeztető minden jelenségre országosan és helyi szinten ki kell alakítani a hatékony és intézményesíthető reakciókat. Ezen belül a bűnözés sajátosságaira, a lakosság aggodalmaira figyelemmel, a nemzetközi követelményeknek megfelelően prioritásokat kell megjelölni.
A prioritások a társadalmi bűnmegelőzési stratégia nem kizárólagos, de kétségtelenül a leghangsúlyosabb pontjai, a leghatékonyabbnak ígérkező komplex beavatkozási célcsoportok és területek megjelölése.
Az Országgyűlés a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájában ezeket a prioritásokat a következőkben határozza meg:
a) a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése;
b) a városok biztonságának fokozása;
c) a családon belüli erőszak megelőzése;
d) az áldozattá válás megelőzése, az áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja;
e) a bűnismétlés megelőzése.
5.5. A közösségi bűnmegelőzés színtereinek feladatai
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája tételesen meghatározza a bűnmegelőzés szereplőinek feladatait a legfontosabb célkitűzések megvalósításában. Az állami intézményrendszer tagjainak és az ágazatoknak a feladatköre rendkívül fontos, hiszen e nélkül maga a bűnmegelőzési rendszer működtetése sem képzelhető el. A polgárőrség számára - a rendszerben elfoglalt helyéből fakadóan - a „másik oldal”, a közösségi intézményrendszer számára ajánlott feladatok azok, amelyeket elsősorban számításba kell vennie saját tevékenységének kialakítása, programjai kidolgozása során. Tekintsük át röviden, címszavakban ezeket a lehetséges polgárőrségi feladatokat.
5.5.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése
Közreműködés a bűnmegelőzési, alkohol- és drogprevenciós programokban.
A gyermek- és fiatalkori devianciák megelőzését szolgáló programok létesítése, működtetése.
Részvétel a társadalmi pártfogói és utógondozói hálózat munkájában.
5.5.2. A városok biztonságának fokozása
A városi biztonsággal kapcsolatos problémák feltárása, a részvétel a problémák megoldására alkalmazható eszközök és módszerek kialakításában.
A helyi biztonsággal kapcsolatos közösségi problémamegoldások, konfliktuskezelés erősítése és támogatása.
Részvétel a közterületek biztonságának fokozásában.
A szomszédsági környezet ellenőrzése, a környezet védelme (Szomszédok Egymásért Mozgalom, továbbiakban: SZEM).
Közösségi problémamegoldások, konfliktuskezelés erősítése és támogatása. A bűnmegelőzési kommunikáció segítése.
Különböző kisközösségi mozgalmak szervezése, támogatása (SZEM, polgárőrség, szülők egymásért mozgalom, környezetvédelmi akciók).
A városi/kerületi őrség munkájában való részvétel vagy annak támogatása.
Együttműködés fenntartása a bűnmegelőzés más szereplőivel.
5.5.3. Családon belüli erőszak megelőzése
Közreműködés a települési jelzőrendszer működtetésében.
Közreműködés a problémamegoldó non-profit vállalkozások, civil szervezetek munkájában. Alternatív szabadidős tevékenység szervezése a konfliktusveszélyes környezetben nevelkedők és a támaszt jelentő szülők számára.
5.5.4. Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja
Egyes áldozati csoportok segítése.
SZEM mozgalom szervezése, működtetése.
A „Szülők a gyermekekért", a "Szülők egymásért" mozgalmak támogatása. A polgárőr szolgálatok folyamatos és biztonságos fenntartása. Közreműködés a vagyontárgyak tulajdonosi jelölésének népszerűsítésében.
5.5.5. A bűnismétlés megelőzése
„Fogadd vissza őt!” kampány keretében a bűnelkövetők társadalomba való visszailleszkedése (reintegrációs) közösségi feltételeinek erősítése.
Tolerancia növelése.
Bekapcsolódás a szociális és mentális problémák orvoslásába.
Az utógondozás alatt állók bevonása a közösségi programokba. Önsegítő intézmények és csoportok támogatása.
Ismétlő kérdések:
1. Ismertesse a bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalmát!
2. Mit nevezünk társadalmi bűnmegelőzésnek?
3. Mi a társadalmi bűnmegelőzés elsődleges célja?
4. Sorolja fel a bűnmegelőzés alkotmányos követelményeit!
5. Mit jelent a bűnmegelőzésben az arányosság?
6. Mit ért a bűnmegelőzés alkotmányos követelményei közül a kirekesztés elkerülése alatt?
7. Sorolja fel a társadalmi bűnmegelőzési stratégia prioritásait!
8. Sorolja fel a közösségi bűnmegelőzés legfontosabb szereplőit!
9. Határozza meg a polgárőrség helyét a közösségi bűnmegelőzés rendszerében!
Gyakorlati feladat:
A bűnmegelőzés prioritásai szerint készítsen egy táblázatot, melyek lakóhelyén a közösség biztonságát, biztonságérzetét leginkább érintő problémák. Megállapításait példákkal indokolja!
Állítson össze egy listát arról, hogy a bűnmegelőzés prioritásain belül, a civil szféra számára ajánlott feladatok közül lakóhelyén hol, milyen feladatok megvalósítására volna elsődlegesen szükség?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
